Évadismertető

A Szatmári Északi Színház Harag György Társulatának új évadának bemutatóiról készített ismertetõt  Kereskényi Hajnal, a Társulat dramaturgja. A kínálatban szerepel többek között Gaál József reformkori író Peleskei nótárius címû bohózata, Csáth Géza Janika címû drámája valamint a Rideg Sándor Indul a bakterház címû regénye alapján készült színdarab is.

Gaál József: A peleskei nótárius

Az Egy falusi nótáriusnak budai utazása máig élvezetes olvasmány. Ezt bizonyítják a Gvadányi-hős színházi utazásai is. A XIX. század elején Gaál József bohózatot írt az elbeszélő költeményből, s azzal szép sikert aratott akkor is, később is.

Gaál József darabját az ismert dramaturg, Bognár Róbert alkalmazta mai színpadra, és a kiváló költő, Várady Szabolcs írt hozzá újabb dalszövegeket, érdekes, eleven zenét pedig Darvas Ferenc komponált a bohózathoz. A jól ismert komikus helyzetek a legújabb színházi változatban is megismétlődnek. Zajtayt, a peleskei nótáriust ezúttal is engesztelhetetlenül üldözi Tóti Dorka, a boszorkány - egészen addig, míg az éj királynője meg nem elégeli sikertelen intrikálását. A jórészt szülőföldünkön játszódó sikeres darab előadásában találkozhatunk elmés juhászokkal, érző szívű betyárokkal, kísérteties hangulatú német vasasokkal, fájdalmasan félelmetes haramiákkal, csaplárokkal, színházi kellékesekkel. Jókai Mór romantikus világa ez - csak éppen Petőfi szatirikus népi humorával megjelenítve.

Carlo Goldoni: Különös történet

Goldoni (1707-1794) végig nevetett és végig nevettetett egy izgalmakkal teljes évszázadot, méghozzá két nyelven: olaszul és franciául. A nagy ókori görög és latin komédiaszerzők és az előbbi században élt Moliere után ő fedezi fel a színpad számára a humor új forrásait, amelyek azóta is elemei az újkori és még újabb kori vígjátékoknak. Több mint 150 színjátékot írt, ezeknek java része vígjáték. Jellemkomikum és helyzetkomikum - vagyis lélektani tartalmú vígjáték és váratlan fordulatokkal is nevettető bohózat egyaránt otthonos az ő színpadán.

Goldoni Különös történetének témavilága népszerű a nézők körében, akik saját világukat érezhetik a színpadi játékban. Alakjai pedig nehezen feledhető jellemek. Ezeket Goldoni leleplezi és mulatságossá teszi. Goldoni ma is idő- és korszerű, darabjai ma is teltházakra számíthatnak.

Szilveszteri kabaré

Rövidség és tömörség - "a tehetség édestestvére", ahogy Csehov mondja - a kabaréformák döntő ismertetőjele. A kabaré szövege nem kész mű, csak akkor telik meg élettel, amikor kapcsolatba kerül a közönséggel. Ez a kapcsolat annyira döntő jelentőségű, hogy minden egyes előadásnak más-más arculatot kölcsönöz. Erre törekszik az idén is társulatunk színművésze, Tóth-Páll Miklós, aki a tavalyi pródukcióhoz hasonlóan ismét szellemes, humoros, csattanóval végződő jelenetekkel szórakoztatja majd a közönséget.

Rideg Sándor-Tímár Pál: Indul a bakterház

Az ismert regény alapján készült színművet tűzi műsorára színházunk. Az Indul a bakterház története egyetlen meseszállal szőtt környezetrajz a falusi bakterházról, annak lakóiról és azok baráti köréről. Főalakja Bendegúz, a tehénpásztor, aki kiskamaszkori megaláztatásait "veri vissza", friss képzelettel teszi nevetségessé az önhitt felnőttek basáskodását, így próbálva visszanyerni önbecsülését.
A színmű lényeges eleme az eredeti falusi beszédmód, amely az író által teremtett epikus világ tartalmának is fontos része. Szókincsének, stílusának alapja ugyanaz a paraszti nyelvezet, amelyet a korszak népi írói is használtak.

Csáth Géza: A Janika

Csáth Géza (1887-1919), eredeti nevén Brenner József, a nagy Kosztolányi Dezső tragikus sorsú unokaöccse. Nyolc drámájáról, jelenetéről tudunk, írt elbeszéléseket és regényeket is. A Janika (1911) a magyar polgári dráma legjobbjai közé sorolható, a vidéki kispolgárság beszűkült világát ábrázolja, és a prűd erkölcsöket leplezi le. A Janika nemcsak lélekismeretével, hanem szituációteremtő erejével is kiemelkedik a kor irodalmából. Csáth a századelő irodalmi fenegyereke. "Az életet nem lehet becsapni" - hangzik el a Hamvazószerdában ez a rá oly jellemző mondat. Ott van ebben az élet elsődlegességének mély tudása, az orvos-író szkepszise éppúgy, mint a színpadi szerző sóhajtása: önnön lehetőségeinek pontos ismerete.

A Janika egy tipikusan vidéki targédia kínosan pontos megjelenítése. A tragikum egésze a részletek már-már tudományos tárgyilagosságú feltárásából tevődik össze - az élet értelmetlenségét minden szereplő a magányosan éli meg, mind boldogságra vágyik, és mégis mindegyik a maga módján boldogtalan. Csáth Géza arra bíztat, hogy sohase törődjünk bele a sorsszerűnek tűnő végzésekbe, hiszen nemcsak magunkért vagyunk felelősek, hanem másokért is.

(Kereskényi Hajnal, dramaturg, irodalmi titkár)
forrás: hamlet.ro