Bodrogi Gyulát a József Attila Színház helyzetéről kérdezék. Lapszemle.
Bodrogi Gyula
A Heti Válasz néhány kérdésére válaszolt a színész.
Mit érzett, amikor meghallotta, hogy megszűnik a József Attila Színház?
Bodrogi Gyula: Egy percig se hittem el. Hiszen együtt születtünk és nőttünk fel.
Mit jelent Önnek a színház?
Bodrogi Gyula: A gyerekkoromat. Az emlékeimet. A csodás színészeket (Darvas Iván, Sinkovits Imre, Gobbi Hilda, Ráday Imre, Komlós Juci), akikkel együtt játszhattam. Fodor Imre direktort, aki remegett a színházért, s azt mondta: "Siker kell, Gyuszikám, mert ha sikeresek vagyunk, semmit sem tehetnek." A színházat ugyanis már a régi világban is többször meg akarták szüntetni.
(...) Milyennek tartja a színigazgatói pályáztatások gyakorlatát?
Bodrogi Gyula: Hazugnak. Álszentnek. Ha valakinek az a tiszte, hogy színházigazgatókat nevezzen ki, akkor legyen annyi hozzáértése és bátorsága, hogy felkérjen valakit, akit jónak tart. Vállalja a felelősséget. A mai forma, miszerint tudom, hogy kit akarok, mégis úgy teszek, mintha egy zsűri döntene, megalázó.
Bodrogi Gyula legfrissebb bemutatójában, a Mici néni két életében
Van bal- és jobboldali színház?
Bodrogi Gyula: Igazgató lehet, hogy van. De hova soroljuk Shakespeare-t, Csehovot, Madáchot? A színházzal óvatosan kell bánni, a bizonytalanság, az ellenségeskedés légköre megfojtja. A színház tükörkép a máról. Mindent kifejez rólunk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.