Lezárult a budapesti első forduló

Lezárult az Armel Operaverseny budapesti első fordulója. Beszámoló.

2011. március 31-én vette kezdetét az Armel Operaverseny és Fesztivál első, budapesti fordulója.

A Francia Intézetben tartott két napos válogatás során a zsűriben Cyril Diederich és Kesselyák Gergely (a Magyar Állami Operaház karmestere, a verseny zenei szakértője) foglalt helyet.

Cyril Diederich 1984-ben lett a Montpellier Szimfonikus Zenekar, majd később az Opera Zenekar zenei és művészeti vezetője. 1996-ban ugyanezt a pozíciót töltötte be a strasbourgi Rhin-Mulhouse Szimfonikus Zenekarnál, emellett pedig a szintén strasbourgi Rhin Nemzeti Opera első vendég-karmestere volt. Többek között az Opéra national de Paris, a Le Théâtre du Châtelet és a L'Opéra de Marseille rendszeres vendégkarmestere volt, valamint ez utóbbinak jelenleg is zeneigazgatója.

Cyril Diederich

2011-ben a verseny összes első fordulóját Cyril Diederich felügyeli. Párizsban az első fordulók (április 4-5.) alatt francia operaház igazgatók együttműködésével, a többi első fordulós helyszínen (Los Angeles április 7-8., New York április 18-19.) a helyi művészeti bizottságok segítségével tartja a meghallgatásokat.

Cyril Diederich az összes első fordulós helyszínen való részvétel után hoz döntést arról, hogy ki lesz az a 30 versenyző, aki a második fordulóba továbbjutva, a fesztivál helyszínén, Szegeden, a versenyprodukciók rendezői és az operaházak képviselői előtt - elsősorban színészi képességek alapján - mérettetheti meg magát. A második forduló során választják ki az operaénekeseket az egyes versenyprodukciók főszerepeire.

A budapesti első fordulóra idén viszonylag kevesen - összesen húszan - jelentkeztek. (A versenyzők összlétszámáról ez persze semmit nem árul el, hiszen a külföldi versenyzők többsége elsősorban a többi első fordulós helyszín valamelyikén - Párizsban, Los Angelesben vagy New Yorkban - nevez.)

Az első fordulóban minden versenyzőnek két áriával - egy klasszikus és egy kortárs áriával - kell készülnie. A műveket zongorakísérettel adják elő; a budapesti fordulóra néhány versenyző saját zongorakísérőt hozott magával, a többi énekest a verseny mindkét napján Zalánki Rita kísérte.

Zalánki Rita és Alexander Petrovic

Mint ahogy az lenni szokott, az első fordulóban még igen nagy különbségek vannak az egyes énekesek között. Ezúttal is hallhattunk néhány remek előadót és néhány olyan fellépőt is, akinek a produkciója nem üti meg azt a színvonalat, ami egy ilyen rangos versenyen elvárható.

Rövid összefoglaló következik a budapesti forduló két napjáról.

Elsőként Barabás Annamária szoprán énekelt. Már első áriája (Bernstein: Candide - "Glitter and be gay") is kiváló volt. Hangja szépen cseng a felső regiszterben is, az átélés sem hiányzott a produkcióból. Stílusosan adta elő második áriáját is (Haydn: Élet a holdon - "Ragion nell'alma siede"), bár a zsűri ezt már nem kérte végig.

Barabás Annamária

Másodikként egy spanyol szopránt, Olga Blanco-Ferrenzát hallhattuk. Ő is nagyon meggyőző volt, kissé éles, de szép, erős hangja van. Elsőként Puccini Pillangókisasszonyából énekelte a "Che tua madre"-t, majd Menotti A médium című operájából a "The black swan" című áriát.

Olga Blanco-Ferrenza

A harmadikként fellépő magyar tenorról, Bonecz Tamásról már kevesebb jót tudok mondani. Donizetti Az ezred lánya című operájából énekelte a "Pour me rapprocher de Marie"-t - igen gyengén. A zsűri nem kérte a másik áriát.

Horváth Melinda szoprán Mozart Szöktetés a szerájból című művéből énekelte a "Durch Zärtlichkeit und Schmeicheln"-t. Ez sem volt egy erős produkció, az énekesnő hangja még kidolgozatlannak tűnik.

Igen jól szerepelt viszont Ducza Nóra szoprán. Elsőként Verdi Álarcosbáljából adta elő Oscar áriáját, a "Saper vorreste"-t, majd Milhaud Les malheurs d'Orphée című operájából a "Mes parents" kezdetű áriát. Az énekesnő nagyon kellemes hangszínnel rendelkezik és az előadói képességei is jók.

Ducza Nóra

Taletovics Milán bariton Bellini A puritánok című operájából énekelte az "Ah! Per sempre" című áriát. Ez a produkció sem volt meggyőző, legfeljebb közepesnek nevezhető.

Érdekes színfoltja volt a versenynek a "pavarottis" külsejű szerb tenor, Alexander Petrovic. Szokatlan, torokhangra emlékeztető hangszínnel énekel, de hatásosan, drámaian, szép magasságokkal. (Első áriája: Massenet: Werther - "Pourquoi me réveiller", a második: Nino Rota: Il cappello di paglia di Firenze - Fadinard áriája.)

Alexander Petrovic

Az angol szoprán, Laura Pooley magas színvonalon énekelt. Stílusosan szólaltatta meg Donizetti Don Pasquale című operájából a "Quel guardo il cavaliere"-t, és még inkább meggyőző volt a második áriában (Sztravinszkij: The Rake's progress - "No word from Tom").

Laura Pooley

Kaján Katalin Verdi A trubadúr című operájával kezdett. A magyar szoprán kellő hangmatériával rendelkezik, de a "D'amor sull'ali rosee" szerintem kevésbé volt stílusos (hiányoltam a legatókat, a nagy dallamíveket). A második áriában jobb volt (Sugár Rezső: Hősi ének című oratóriuma - "Jöjj, néma gyász").

Kaján Katalin

Horváth Orsolya Melinda szoprán először a Parasztbecsületből adta elő a "Voi lo sapete"-t, majd David Alagna Egy halálraítélt utolsó napja című operájából az "Il est dix heures" című áriát. Hangja különösen a felső regiszterben nyílik ki szépen, és mély átéléssel énekelte mindkét áriát.

Schwarcz Éva szoprán a Rigoletto "Caro nome"-ját énekelte. Végig bizonytalan volt és ideges, az ária közepén majdnem abba is hagyta az éneklést (talán nem volt egészséges, nem tudom).

Sokkal jobb volt az ezt követő "Caro nome" Szalai Ágnes előadásában. A hang szép, a felső regiszterben is biztos, bár ott egy picit fátyolos. Hiányosságként talán csak azt említeném meg, hogy az énekesnő kissé egykedvűnek tűnt, több átéléssel hatásosabb lenne a produkciója. (Második áriája: Sztravinszkij: The Rake's progress - "No word from Tom".)

Szalai Ágnes

Szakács Ildikó szoprán Mozart Szöktetés a szerájból című operájából énekelte Konstanze áriáját, az "Ach, ich verliebte, war so glücklich" címűt. Szép, erős hangot hallhattunk, amely fent is magabiztos volt (bár az ária végén már erőlködött kissé). Jó volt második produkciója is (Sztravinszkij: The Rake's progress - "No word from Tom").

Szakács Ildikó

A második nap első fellépője a lengyel Kierner Stanislaw volt. A bariton a verseny egyik legszínvonalasabb produkcióját nyújtotta. Első áriája Beethoven Fideliójából a "Ha! Welch ein Augenblick" című volt. Erős, szép színű, férfias bariton hangot hallhattunk, és egy lendületes előadást. Meggyőző volt második áriájában is (V. Ullmann: Atlantisz császára - "Wir Overall"), még akkor is, ha itt a magas hangokkal akadtak problémái.

Kierner Stanislaw

Gordana Kostic szoprán következett, aki előbb a Bohéméletből adta elő a "Sí, mi chiamano Mimi"-t, majd D. Moore The ballad of Baby Doe című operájából az "Ezüst-áriát". Az énekesnő nagyon kellemes hangszínnel rendelkezik, de az előadásmódja kissé nyers volt.

Repka Sára mezzoszoprán Saint-Saens Sámson és Delila című operájából énekelte a "Printemps qui commence"-t, szerintem közepesen, a másik áriát nem kérte a zsűri.

Az olasz Ombretta Macchi következett, aki előbb Verdi Ernani című operájából énekelte az "Ernani involami"-t. Úgy tűnt, ez az ária meghaladja  a képességeit, ráadásul enervált volt, és a magas hangoknál el is csuklott a hangja. Második áriájában (Sztravinszkij: The rake's progress - "Quietly night") sem volt jobb. Mivel az utolsó pillanatban érkezett Budapestre, a zsűri úgy döntött, a verseny végén újra meghallgatja, de az Ernani-ária így, pihentebben sem sikerült.

Alexander Polkovnikov bariton a tavalyi verseny egyik döntőse volt (Vaage Veslefrikk című darabjában). Nekem már a tavalyi első fordulóban sem volt meggyőző, legalábbis ami a hangját illeti. Akkor továbbjutott, a második fordulóban pedig Alföldi Róbert kiválasztotta a Veslefrikk főszerepére. A rendező nyilván látott valamit Polkovnikovban, ami épp a Veslefrikkre tette őt alkalmassá, és hozzáteszem: igaza is lett, mert az énekes a döntőben remek alakítást nyújtott. Most azonban ismét egy klasszikus áriát kellett előadnia (Gounod: Faust - "Valentin imája") és ez megint csak közepesre sikeredett. A másik áriát nem kérte a zsűri, könnyen lehet, hogy Polkovnikov ezúttal a második fordulóba sem jut be.

Kóbor Tamás következett, aki a Rigolettóból énekelte a "La donna é mobile"-t. A fiatal tenorista végig bizonytalanul énekelt, ehhez az áriához véleményem szerint (még) kevés a hangja. Másodikként Gyöngyösi Levente A gólyakalifa című művéből énekelte a "Gondolás dalát" ("Ha tűz volnék"), ez sem sikerült túl jól, intonációs problémái is voltak.

Utolsóként Gaál Wéber Ildikó lépett fel. Ő már a tavalyi első fordulóban is meggyőzött engem (akkor a Parasztbecsületből énekelte Santuzza áriáját), de nem jutott tovább. Most a Sevillai borbélyból adta elő Rosina áriáját. Ezúttal is nagyon jól énekelt; az énekesnő muzikális, hangszíne kellemes, és pontosan, stílusosan énekelt. Ugyanezt tudom elmondani a második áriájáról is (Britten: Lukrécia meggyalázása - "Flower song").

Gaál Wéber Ildikó

Fentiekben az első benyomásaimat írtam le a versenyzőkről, de azt, hogy ki jut végül tovább, több okból is igencsak nehéz megjósolni. Egyrészt az első fordulóbeli énekeseknek csak töredékét hallhattam, hiszen még három helyszínen folytatódik a verseny és a zsűri csak ezt követően összegez. Másrészt - bár a zsűri tagjai az első fordulóban elsősorban a hangi adottságokat nézik és csak a másodikban értékelik majd a színészi képességeket is - bizonyára már most is figyelemmel vannak arra, ki melyik szerepre lehet alkalmas a döntőben. Hiába énekel tehát valaki nagyon jól, ha a zsűri az ő hangfajában, a döntőbeli operák szerepeinek egyikére sem őt tartja a legalkalmasabbnak.

*

2011. április 4-én vette kezdetét az Armel Operaverseny és Fesztivál párizsi első fordulója. A Théâtre du Châtelet-ban tartott két napos válogatás során a zsűriben Cyril Diederich mellett Diane Polya-Zeitline (az Opéra de Vichy igazgatója) foglalt helyet.

A jelentkezők között itt is voltak olyan operaénekesek, akik az eddigi versenyek során bejutottak már a második fordulóba vagy a döntőbe (például Iulia Vacaru, a tavalyi Veslefrikk előadás női főszereplője).

A Théâtre du Châtelet

(Fotók: Armel Operafesztivál)