Schilling: a művészet generátor

Demján Sándor a Miskolci Egyetem diplomaosztó ünnepségén tartott beszédében úgy fogalmazott: jelenleg nem még több művészre van szüksége ennek az országnak, hanem dolgozó, termelő emberekre. Ő maga betiltaná a művészeti szakköröket azokban az iskolákban, ahol nincs legalább kétszer annyi technikai szakkör. Erre reagált a Krétakör művészeti vezetője, Schilling Árpád, aki szerint a művészet nem cél, hanem eszköz.

“Ha elfogadjuk, hogy az utóbbi hetven év munkamorált és társadalmi kohéziót egyaránt károsító folyamatai ellenére is maradt bennünk némi vállalkozó kedv, és az összes rossz tapasztalatunk ellenére is hiszünk abban, hogy a szakértelem olyan érték, amely egyrészt segítheti az érvényesülésünket, másrészt biztosíthatja megérdemelt státuszunkat a társadalomban, akkor minden olyan edukatív módszert támogatnunk kell, amely ösztönzi a vállalkozói kedvet, és fejleszti a szakértelmet" - írja Schilling Árpád a life-style.hu-n.

 

schillingSchilling Árpád (fotó: origo.hu)

 

"Amennyiben a művészeti oktatást valamiféle úri huncutságnak, önmagáért való időtöltésnek tartjuk, akkor készséggel egyetértünk Demján Sándor kijelentésével. Magam sem gondolom, hogy a művészeti oktatás hagyományos formájában akár csak a művész-szakemberképzésen keresztül is képes volna növelni az ország versenyképességét. Azonban pusztán a rossz módszertanok ténye még nem elégséges bizonyítéka annak, hogy a művészetek eszköztára és a pedagógiai gyakorlatok együttese ne tudna segíteni a szakmai kompetenciák elsajátításában, s ezen keresztül akár a munkanélküliség leküzdésében is” – fogalmaz Schilling Árpád.

 

“A művészet ugyanis nem más, mint ötletgazdagság és szabálykövetés egymásra hatása, fejlődés és örökség kettőssége, ösztönös anarchizmus és hagyománytisztelő akadémikusság elegye, vagyis két látszólag egymásnak ellentmondó attitűd egyensúlya. Ebben az értelemben a művészeti tevékenység rokon minden olyan munkavégzéssel, amelyben egyedi, saját megoldásokra épp úgy szükségünk lehet, mint a tanult, elsajátított gyakorlatokra” – fejti ki a Krétakör művészeti vezetője.

 

schSchilling Árpád (fotó: origo.hu)

 

“Az a fiatal, aki megéli az alkotás örömét és a tudás becsületét, az minden kétséget kizáróan kedvelni fogja a versenyhelyzeteket, vagy legalábbis nem fog rettegni azoktól. Joggal vethetik szememre a kételkedők, hogy ugyan mennyiben segíti egy diák érvényesülését az, ha a képzőművészeti oktatás keretében tojásfestést tanul. Én azonban a művészet-pedagógiának olyan korszerű módszereire gondolok, amelyek nem pusztán a hagyományőrzést tekintik feladatuknak, sőt, még csak nem is azokra, amelyek ugyan külön hangsúlyt fordítanak a kortárs művészetek innovatív stílusirányzatainak bemutatására, de nincsenek tekintettel a jelen társadalmi kontextusra, amelyben ezek a kifejezési formák sajátos értelmezést nyerhetnek. Mire gondolok? Arra, hogy a művészet-pedagógia nem a művészet oktatása, vagyis nem a művészek képzése, hanem olyan nevelési módszer, amely a legfrissebb művészet eredményeit ötvözi a korszerű (konstruktív) pedagógia eszköztárával. A művészet ebben az esetben nem cél, hanem eszköz” – véli Schilling.

 

FOLYTATÁS ITT.

 

A Demján Sándorral készült interjút a TV2 oldalán,itt nézhetik meg.

süti beállítások módosítása