Jövő kedden búcsúztatják Petrovics Emil zeneszerzőt

Jövő kedden, július 12-én 12 órakor búcsúztatják Petrovics Emil zeneszerzőt Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben - tudatta a család. Azt kérki, hogy Petrovics Emil tisztelői egy szál virággal róják le kegyeletüket a fővárosi búcsúszertartáson. A művész hamvait szűk családi körben Szigligeten helyezik majd örök nyugalomra.

A Magyar Állami Operaház egykori igazgatóját és főzeneigazgatóját, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem volt tanszakvezető tanárát életének 82. évében, múlt csütörtökön érte a halál. A kétszeres Kossuth-díjas zeneszerzőt saját halottjának tekinti a Magyar Állami Operaház és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem.

Petrovics Emilre saját szavaival emlékezünk:

"A világ kitágult, a szívem összeszorult, mindenemet odaadtam, mindenfélét kaptam. Indulatos voltam, de (egy - két kivételtől eltekintve) távol állt tőlem a haragtartás; türelemmel viseltem az árulás, a gyűlölet handabandázó, irigykedő fenekedését. A bosszú gondolata sohasem kísértett meg. Megírtam mindazt, amiről volt és van véleményem. Nem ítélkeztem, még kevésbé jósoltam. Megállapítottam. Ha zene - hát legyen. Ha tisztesség, becsület, aljasság, politika, szeretet, szerelem, barátság, világnézet, siker, bukás - hát legyen. Ha szülők, testvérek, barátok, ha azok, akiket legjobban szerettem: a nők, a lányok, az asszonyok és egy szál gyermekem - hát legyen.
A sors azzal tüntetett ki, hogy sokan szerettek. Megrendült boldogsággal fogadtam ezt az ajándékot. Azzal büntetett, hogy sok irigyem volt. Hála égnek. 
Vélekedésemet a dolgokról harag nélkül, a mások védelmében fogalmaztam meg. A jót is meg a rosszat is. Olykor mélyebbre láttam a kelleténél”. (Önarckép - álarc nélkül Mádosik könyv)

Petrovics Emil a jugoszláviai Nagybecskereken (Zrenjanin) született, szerb édesapja újságíró volt, anyja a második világháború alatt költözött gyermekeivel Budapestre. Farkas Ferenc tanítványaként végzett a Zeneakadémia zeneszerzés szakán. Az 1955-ös varsói VIT-en kitüntették szerb népdalfeldolgozását, vonósnégyeséért Liége-ben kapott díjat. Hubay Miklós író szövegkönyvére született 1961-ben első operája, a világháború borzalmait felidéző, antifasiszta C,est la guerre (Ilyen a háború).

 1962-ben Arisztophanész Lysistraté című színműve, majd 1969-ben Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésealapján komponált operát, Oscar Wilde nyomán balettet írt (Salome, 1979). Gyakran fordult Petőfi, Ady, Vörösmarty, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Nagy László verseihez, Babits Jónás könyvéből oratóriumot írt,József Attila költeményeiből született A Dunánál című kantátája Budapest egyesítésének 125. évfordulójára.

Hangszeres művei közt szerepel két szimfónia, három vonósnégyes, fuvolaverseny, fúvósötös, zongoraverseny. Számos színdarabhoz és több tucat filmhez komponált zenéket. 1959-ben Ravelről írt monográfiát, az utóbbi években Önarckép-álarc nélkül (1930-1966, 1967-2007) címmel, két kötetben jelentek meg kendőzetlenül őszinte visszaemlékezései.

Petrovics Emil 1964-ben lett a Színház- és Filmművészeti Főiskola, 1968-ban a Zeneakadémia tanára, egy ideig a zeneszerzés tanszak vezetője volt. 1986-1990 között az Operaház igazgatója, 2003-2005 között főzeneigazgatója volt (posztjáról azért mondott le, mert nem látott garanciát az intézmény megfelelő működtetésére). 1967-1985 között országgyűlési képviselőként tevékenykedett, A hatvanas-hetvenes években a népszerű Ki mit tud? vetélkedő sorozat zsűrijében sokakkal szerettette meg a zenét.