József Attiláról szóló zenés játékot tűz műsorra a Madách Színház februárban. A költő verseire írt, életének sorsdöntő epizódjait musical formájában bemutató mű címe: Én, József Attila.
Szirtes Tamás igazgató, az előadás egyik rendezője a színház hétfői budapesti sajtótájékoztatóján merész vállalkozásnak nevezte a produkciót. Mint mondta, a színpadi adaptáció számos, József Attilával kapcsolatos kérdéssel, életének titkaival foglalkozik.
Különleges, titokzatos és csodálatos életről van szó, amely hosszú időre meghatározta a magyar irodalmat, a közgondolkodást - mutatott rá, hozzátéve, hogy a feladat rendkívüli elvárásokat támaszt az alkotók felé.
Mint az igazgató felidézte, Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston József Attiláról szóló zenés játéka a Madách Színházmusicalpályázatának egyik darabja volt, a művet Szente Vajk színésszel közösen állítja színpadra. Hozzátette: az előadással tehetséges fiataloknak adhatnak lehetőséget a bemutatkozásra.
Szirtes Tamás megjegyezte: a darabválasztáskor cél volt az ismeretterjesztés is, mivel köztudott, hogy a mai fiatalok kevés verset olvasnak, kevesen ismerik a költő műveit. Kiemelte, hogy a zene olyan katalizátor, amely azokhoz is eljuttatja ezeket a verseket, akik egyébként nem vennék a kezükbe József Attila műveit. "Ilyen jó szövegírónk még nem volt" - mutatott rá a rendező, kiemelve, hogy a versek dalszövegként is jól működnek.
Mint mondta, az Attila szerelmei alcímű darab József Attila első és utolsó, Vágó Márta és Kozmutza Flóra iránti szerelméről szól, a két felvonás e két szerelem története. "A két szerelmen keresztül a korról, az akkori irodalmi életről is beszélni szeretnénk, valamint a mához is szól a darab" - tette hozzá.
A kettős szereposztásban József Attilát Nagy Sándor és Posta Victor, Vágó Mártát Balla Eszter és Muri Enikő, Kozmutza Flórát pedig Krassy Renáta és Polyák Lilla alakítja.
Szirtes Tamás kitért arra, hogy a darabot a Madách Színháztól elvárt igényességgel, szakmai színvonalon szeretnék bemutatni, erős vizuális élményt is adva. Mint mondta, a próbák nagy felfedezése számukra, hogy József Attila szövegei messze túlmutatnak egy lírikus monológján, adott életszituációba helyezve hihetetlen drámai erővel szólalnak meg. Olyan drámai erővel hatnak, mintha Shakespeare írta volna - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a darabban kizárólag József Attila-versek hangzanak el megzenésítve, ezeket a verseket formálják szituációvá, használják a költő életében bizonyos mozzanatok megjelenítésére.
A rendező kiemelte, hogy a produkciót komoly kutatómunka előzte meg: miközben fiktív történetet mondanak el, szeretnének hitelesek lenni. A darabot az irodalmi élet valóságos szereplői ihlették, de a színpad igényei és az alkotók szándéka árnyalta a karaktereket.
Szirtes Tamás elmondta, hogy a színpadon a József Attila képzeletében megjelenő képeket fogja látni a közönség: a dalok nem a reális világban, hanem a valóság és a képzelet határán álló, egy-egy különös, víziószerű szituációban jelennek meg.
Én, József Attila
Akadnak olyan különös pillanatok az emberiség történetében, amikor zseni születik. 1905. április 11-e ilyen pillanat volt, ezen a napon született József Attila a költő, a géniusz. Méltatlanul rövid élete korántsem jelenti, hogy életműve befejezetlen maradt volna. Harminckét évét olyan teljességgel élte, mintha tudta volna, hogy neki csupán ennyi adatott.
Vágó Márta, a költő szerelme Balla Eszter, Muri Enikő
József Attila Nagy Sándor, Posta Victor
Kozmutza Flóra, a költő szerelme Krassy Renáta, Polyák Lilla
Illyés Gyula Barát Attila, Nagy Balázs
Vágó József Pusztaszeri Kornél
Vágó Józsefné Dobos Judit
Dr. Bak Róbert, analitikus Laklóth Aladár
Komor Bandi Sándor Dávid
Proletár vezér / Állomásfőnök Barabás Kiss Zoltán
Málházó /Sándor Kálmán / Tisztviselő Imre Sebastian
Ignotus Pál Bereczky G. Zoltán
Vasutas / Proletár Németh Gábor
Járókelő / Proletár Kiss Ernő Zsolt
Nővér Wégner Judit
Titkárnő Baranyai Annamária
Díszlettervező Szlávik István
Jelmeztervező Rományi Nóra
Koreográfus Tihanyi Ákos
Zenei vezető Kocsák Tibor
Karmester Erős Csaba
Animáció Vízvárdi András
Hangszerelés Szakos Krisztián
Koreográfus asszisztens Lippai Krisztina
Korrepetitor Axmann Péter
A rendező munkatársa Fellegi Réka, Kutschera Éva
Társrendező Szente Vajk
Rendező Szirtes Tamás
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.