2012. április 13-án, pénteken este mutatta be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Gotthold Ephraim Lessing Bölcs Náthán című drámai költeményét Harsányi Zsolt rendezésében. Lessing drámájának ez lesz az első magyar nyelvű erdélyi bemutatója.
A darabról:
Az 1779-ben írt Bölcs Náthán című drámai költemény választott formája mesedráma, ami kiváltképp alkalmas a lényegi ellentét művészi feloldására. A távoli vidéken és távoli múltban – a muzulmánok meghódította Szentföldön, a keresztes háborúk korszakában – játszódó cselekmény fokozatosan az eszmék párbeszédévé válik.
Ezek a dialógusok mindvégig inkább az összhang emelkedettségével, s nem a kemény diszharmóniák következetes érvényesítésével kötik le a figyelmet. Tűzből kimentett szép lány, lépre csalt „hitelező", kegyelem a halál kapujában, pálmafák. Kelet kincsei. Lassan bontakozik ki, hogy ki kicsoda, nemcsak származását, de belső tartását, valódi értékét tekintve is.
Harsányi Zsolt rendező az előadásról:
„Lessing szövege az örökös emberi gyarlóságokra világít rá: hajlamosak vagyunk az igazság letéteményeseinek vallani magunkat és gyanakvással szemlélni a másik táborban lévőket, legyen szó vallásról, nemzetről. Nehéz toleránsnak lenni, elfogadni a másságot, pedig a különböző meggyőződések nem zárják ki egymást. A darab senki mellett és senki ellen nem tör lándzsát, csak egy felkiáltójel" - mondja Harsányi Zsolt.
„A kritikusok által többnyire drámaiatlannak nevezett darab nem túl akciódús történet. Igazából példázat, tanmese, amely a vallások egyenjogúságáról szól, de ha általánosabban tekintünk a kérdésre, az örökkévaló emberi gyarlóságról szól, arról, hogy hajlamosak vagyunk az igazság letéteményeseinek hinni magunkat. Folyton gyanakvással tekintünk a másik táborban lévőkre, azokra, akik nem ugyanazt a meggyőződést vallják, mint mi” – fogalmazott a rendező, aki szerint természetes a „különböző igazságok” létezése, a tolerancia viszont hiányzik belőlünk.
„Az igazság egy tájkép, amelyben sok apró színárnyalat, árnyék és fény van” – tette hozzá Harsányi, akit saját bevallása szerint is nagyon izgat egy előadás látványvilága, éppen ezért ismét együtt dolgozott Bányai Tamás fénytervezővel, most először pedig egy színházi zeneszerző, Vlaicu Golcea is segítette munkáját. Harsányi Zsolt szerint Lessing csak azért választotta a muzulmánok meghódította Szentföldet és a keresztes háborúkat drámája témájának, mert legjobb barátja egy zsidó származású német filozófus volt – egyébként róla is mintázta Náthán alakját –, és abban a korban kezdett erősödni az antiszemitizmus
Gotthold Ephraim Lessing
Bölcs Náthán
drámai költemény
Fordította: Lator László
Náthán: László Csaba
Recha: Gecse Ramóna
Curd von Staufen: Korpos András
Daja: Berekméri Katalin
Szaladin: Bányai Kelemen Barna
Szittah: Moldován Orsolya
Al-Hafi: Bartha László Zsolt
Bonifades: Ördög Miklós Levente
A jeruzsálemi pátriárka: Tollas Gábor
A pátriárka emberei: Kovács Botond, Meszesi Oszkár
A szultán mamelukjai, rabszolgák: Baricz Xénia, Bödők Zsigmond Mátyás, Csíki Szabolcs, Dengyel Eszter, Erőss László, Márton Emőke-Katinka, Moldován Blanka, Nagy Beáta, Nagy László, Orbán Zsolt, Simon Boglárka-Katalin, Soós Tünde, Trabalka Cecília – a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem II. éves színész szakos hallgatói
Színpadi mozgás: Bezsán Noémi Fénytervező: Bányai Tamás Zene: Vlaicu Golcea
Jelmeztervező: Alina Herescu Díszlettervező: Adrian Ganea
Dramaturg: Csép Zoltán Rendező: Harsányi Zsolt
Bemutató előadás: 2012. április 13., péntek este 7 óra – Nagyterem
Következő előadások áprilisban:
április 15., vasárnap este 7 óra
április 21., szombat este 7 óra
fotók: Bartha László
forrás: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, kronika.ro
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.