Egy jó rajt - Katlanblog 1. rész

A megfelelő indítás mindig fontos, nemcsak a sportban de a fesztiváloknál is. Így nem csak Gyurta Dani olimpiai aranyérmére, de az Ördögkatlan fesztivál nyitányára is büszkék lehettünk ma. Waliczky Annamari és Szalipszki Judit írása.

Először szokás szerint Bérczes Laci és Kiss Móni, a fesztivál főszervezői (sőt, szülei) köszöntötték kedvesen a helyi és messzebbről ideérkezett vendégeiket és mondtak köszönetet az Ördögkatlannak otthont adó települések – Kisharsány, Nagyharsány és Palkonya – polgármestereinek, akik nemcsak a rendezvény stratégiai partnerei: az utóbbi években a fesztivál barátaivá is váltak. A fesztivál két védnöke közül viszont sajnos egyikőjük sem lehetett ma jelen. Cseh Tamás 2009-ben hunyt el, de a Katlanban érződik jelenléte, hiszen minden évben rengeteg programmal emlékezik rá a fesztivál stábja. Így a megnyitón az egyik díszvendég, Beck Zoli, a 30Y énekese a Csönded vagyok című szomorúan szép dallal idézte az elhunyt művészt.

A második védnök viszont legalább virtuálisan jelen tudott lenni közöttünk. Törőcsik Marit egy kihangosított telefonhívással hozta be a nézők körébe Bérczes Laci. A színésznő meghatódott a gesztuson és az őt köszöntő tapson. Elismételte híres mondatát (amely azóta a fesztivál egyik szállóigéjévé vált), hogy ezek az emberek itt nem normálisak. Hiszen aki este tízkor képes tragédiára menni, azzal problémák vannak. De – mint mondta – ő éppen ezért szereti „a nem normális embereket“.

ordogk_matrica_70x70

A megnyitó elmaradhatatlan részeként az Ördögszántotta hegy legendája következett helyi fiatalok és idősebbek előadásában, zenei effektekkel kísérve: morgott a vén boszorkány, virágos szoknyájában perdült Harka, a nagyharsányi boszorkány szép leánya, sertepertélt a ház körül az ördög. Mígnem egy napon elkövette azt a hibát, hogy belement a banya által ajánlott alkuba: a kedves leányért cserébe hajnalhasadtáig kellett volna felszántania a Harsányi-hegy szikláit. Az ördög azonban pórul járt, a boszorkány kicselezte a hamis kakaskukorékolással, a hegy felszántatlan maradt, a leány sem lett az övé, nagy dühében dirrel-durral dobta ekéjét egészen Beremendig, ő maga pedig Harkány alatt a föld alá bujdosott.

A fesztivál állandó résztvevője Ferenczi György zenész, énekes is képviseltette magát a megnyitón. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című vígeposzának megzenésítésett darabbá alakítása az ő érdeme. Az Ördögkatlan fesztivál és a kaposvári Csiky Gergely Színház közös produkciója a zenés vásári komédia műfaji megjelölést kapta. Valóban remek vígjátékot láthattunk olykor nagyon intenzív, erős zenei betétekkel tarkítva. A darab az eredeti szöveget követi, imitálja (sok más Petőfi művet beleszőve), viszont a helyszín egy mai magyar falu lett. A rendező, Szabó Máté leleményességét dícséri a díszletként szolgáló öreg tragacs állandó kreatív kihasználtsága, amely szimpla kocsiból a Szemérmetes Erzsók kocsmájává, majd pedig a Helység Kalapácsának sötét börtönévé alakul. A színészek (élükön a főszereplő Nyári Oszkárral) pedig lendületes és kifejező módon tártánk elénk ezt a tulajdonképpen egyszerű, mégis sok feszültséggel (és verekedéssel) teli vidám szerelmi kavalkádot.

A megnyitó befejeztével, amíg Rutkai Bori és a Specko Jedno sanzonos dallamai ringatták az első katlanbéli pálinkájukat fogyasztó Harka-völgyi vendégeket, addig az iskola előtt háromfelvonásos Rocklitera kiállítás-megnyitó zajlott. A lekopott vakolaton kasírozott rocksztorik sorjáznak, „hangulatfestett storyboardokban” egy zenekar, egy fotó és egy történet kapcsolódik össze.

Az első napot pedig ismét (immár hagyományosan) a Quimby koncertje zárta. Kiss Tibi, a fesztivál korábbi díszvendége kitűzte céljául, hogy olyan bulit csapjanak, amitől még a legendabéli ördög is elhagyja kénköves lakhelyét, hogy ismét előbújjon a harkányi hegyekből és megnézze, mi is ez a lárma. A telihold fényében úszó sötét hegyekre felnézve könnyen elképzelhető, hogy irígy lakójuk onnan figyeli a felszabadultan bulizó fesztivállakókat.

Waliczky Annamari

Szalipszki Judit

süti beállítások módosítása