Ősbemutatók, Vígegyetem - Indul a Víg évadja

Folytatódik a Vígegyetem programsorozat, amelynek keretében a közönség megismerheti egy előadás születésének körülményeit. Az első beszélgetésre, kapcsolódva az új előadáshoz, a Csokonai Lili - Tizenhét hattyúk című produkcióhoz, már szombat délután várják a közönséget. A Vígszínház 2012/2013-as évada kapcsán Eszenyi Enikő árult el részleteket. Hírek a Vígből.

Fiatalok jeleneteit adták elő a Magyar Dráma Napján:

A Magyar Dráma Napja alkalmából meghirdetett drámapályázatról készített videót az Index.

Eszenyi Enikő hívására drámában fogalmazták meg gimnazisták, hogy miért (nem) maradnak itthon. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színészosztálya pedig előadta a műveket.

Indul a Vígegyetem:

A Vígegyetem programsorozat azért született, hogy a közönséget színházi gondolkodásra neveljék, a nézőknek alkalmuk legyen betekinteni a művészi munkafolyamatba, lehetőségük legyen beszélgetni az alkotókkal, a meghívott szakértőkkel és közösen feldolgozni, elemezni az előadásokat.
Mint írták, a Vígegyetem programjait arra az alapvető kíváncsiságra és tudásszomjra építik, amely minden nézőben benne van, az előadások létrehozóinak pedig azért fontos ez a találkozás, mert a nézői vélemények, kérdések, problémafelvetések alapján leszűrt tapasztalataikat beépítik későbbi munkájukba.
Az évad során az új bemutatókhoz és a repertoár előadásaihoz kapcsolódva is tartanak beszélgetéseket. Szombaton 14.30 órakor Esterházy Péter Csokonai Lili - Tizenhét hattyúk című művének színpadi változatáról a Vígszínház háziszínpadán beszélgetnek az alkotók: a főszereplő Majsai-Nyilas Tünde, Sopsits Árpád rendező és Falussy Lilla dramaturg. A darab bemutatóját október 6-án tartják.
Az előadás ismertetője szerint Esterházy Péter a Csokonai Lili - Tizenhét hattyúk című írásában egy fiatal lány bőrébe bújik, aki árvasága miatt kényszerpályára kerül. Csokonai Lili magányos, de tele van szerelemmel és fojtogató szexuális vággyal. Liliből hiányzik a saját sorsának irányításához szükséges erő, ezért könnyen válik egy beteljesületlen szerelem áldozatává, a nála jóval idősebb, nős Kéri Márton oldalán. Szenvedélyes kapcsolatuk kezdettől fogva halálra van ítélve. Egy végzetes fordulatot követően Csokonai Lili fájdalmas lelki átalakuláson megy keresztül, alkotóvá érik és megírja saját történetét.
Esterházy Péter drámaírói munkássága szorosan összefonódik a Vígszínházzal, hiszen első színpadi művét, a Búcsúszimfóniát a háziszínpadon mutatták be 1996-ban Zsótér Sándor rendezésében. További vígszínházi bemutatói között van az Egy nő Igó Éva főszereplésével, valamint a Rubens és a nemeuklideszi asszonyok Szikora János rendezésében.
Az új bemutató követi azt a vígszínházi hagyományt, amely szerint több jelentős szépirodalmi művet mutattak be monodráma változatban az elmúlt évek során. Ezek közül a két legutóbbi Camus A pestis és Szepes Mária A Vörös Oroszlán című regényének színpadi adaptációja. Esterházy prózai művének színpadi változatát első alkalommal láthatja a magyar közönség.

Eszenyi Enikő a mai Vígszínházról nyilatkozott:

“Amióta igazgató vagyok, lényegesen kevesebbet játszom, de most két év után újra próbálok, egy gyönyörű főszerepet. Ilyenkor mindig azt érzem, hogy különösen szerencsés helyzetben van egy színész-igazgató, hiszen közvetlenül jelen lehet a társulat életében, velük játszik, velük küzd, velük örül. Bár ezekben a hetekben napi 14-16 órát dolgozom, de elmondhatatlanul boldog vagyok, mert csodálatos csapatmunkában vehetek részt” – fogalmazott a Fidelio interjújában Eszenyi Enikő, akit a Vígszínház arculatáról is kérdeztek.

“A Vígszínház arculatát mi hozzuk létre, mi találjuk ki, az a csapat, akik nap mint nap együtt dolgozunk a színházban. Ez belőlünk születik, szoros összefüggésben azokkal a művészeti kérdésekkel, amik éppen foglalkoztatnak minket. Sok gesztusunk kezdetben erősnek vagy radikálisnak tűnhetett, de minden egymásra épül, és mindennek van előzménye, illetve folytatása. A kommunikációnkban mindig kiemelt szerepet szántunk annak a több évtizedes gazdag és erős hagyománynak, ami ezt a színházat olyan különlegessé teszi. Nem a semmiből teremtettünk valamit, hanem egy hagyományt folytattunk, aminek én nemcsak tanúja voltam, de alkotó részese is színészként illetve rendezőként is. A nézőszámaink azt bizonyítják, hogy nézőink továbbra is hűségesek ehhez a színházhoz, bérleteseink töretlenül ragaszkodnak hozzánk, és ezt a szeretetet, hűséget én személy szerint nagyon sokra becsülöm. Kétségtelen, hogy sok új, fiatal nézőnk van, ami igazán örvendetes” – számolt be az igazgató, aki elárulta, mindig figyelnek arra, hogy megtalálják egy-egy évad jellegzetességét.

“Az idei évadnak az egyik különlegessége, hogy számos új művet mutatunk be, sok ősbemutatót tartunk. Mindig keressük a jelentős, magas művészi színvonalat képviselő kortárs műveket, és idén abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy több nagyszerű új drámát találtunk. Büszke vagyok arra, hogy mi mutatjuk be két kiváló magyar drámaíró új darabját. Spiró György Príma környék című komédiáját (az interjú elkészülte után Spiró György Szép Ernő-jutalomban részesült a Príma környékért - a szerk.) és Hamvai Kornél Varró Dániellel és Darvas Benedekkel közösen írt zenés darabját, A zöld kilencest. Hasonló örömmel tölt el, hogy két csillogóan tehetséges és jelentős költő, író, műfordító Várady Szabolcs és Térey János fordít nekünk: Várady Szabolcs a Vénusz nercben magyar változatát készítette el, Térey János pedig a Jóembert keresünk és A hetvenkedő katona című darabokat fordította újra. Természetesen minden olyan színházi döntés, amelyik új utakra lép, amelyik művészi előrelépést, fejlődést jelent a társulaton és a színházon belül, rejt magában némi kockázatot, de hiszek abban, hogy idén is olyan nagyszerű új műveket tűztünk műsorra, a Vénusz nercben-t és az Átutazókat, melyeket találkozni fognak a közönség ízlésével, szeretni fogják őket a nézőink” – összegzett Eszenyi Enikő.