160 támogató Alföldi pályázatában

Alföldi Róbert vezérigazgatói pályázatában több mint 160 nyilatkozat olvasható, amelyekben – mások mellett – hazai és határon túli, nemzetközi színházi és társművészeti intézmények vezetői, művészek, pedagógusok biztosítják támogatásukról a Nemzeti Színház jelenlegi főigazgatóját. Alábbiakban közzéteszünk néhány szemelvényt az írásokból.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke:

„Alföldi Róbert főigazgatói periódusában folyamatosan elérhetőek, megtekinthetőek voltak azok a nemzeti és világirodalmi klasszikusok, amelyek a tanárok és középiskolai tanulmányaikat végző diákok számára az irodalomtanítás szempontjából kiemelkedő fontosságúak. Ráadásul – csak néhány kiragadott példát említve – a Bánk bán, Az ember tragédiája, a Három nővér, vagy a Hamlet olyan friss, provokatív szemléletű előadásban, elgondolkodtató értelmezésben került színre, amely valóban vállalta a közvetítés feladatát, a keletkezés kora és a befogadás kora közötti időbeli távolság áthidalását. A Nemzeti Színház előadásaiban a kötelezők nem voltak unalmasak, porosak, - miközben igenis az eredeti művek leglényegesebb etikai, esztétikai kérdéseit exponáló interpretációikkal találkozhattak diákjaink.”

Asboltné Czapári Beáta tanár, Schwarkopf Ágnes tanár, Szabóné Moncz Éva tanár, Kempelen Farkas Gimnázium:

„Az Alföldi Róbert által vezetett Nemzeti Színházba magánemberként is és diákjaimmal együtt, tanárként is mindig szívesen, örömmel, várakozással megyek. Az elmúlt négy színházi évad igazolta, hogy Alföldi Róbert és munkatársai fontos feladatuknak tartják, hogy a Nemzeti Színház a maga eszközeivel ráirányítsa a figyelmet az alapvető emberi értékekre, erkölcsi törvényekre; hogy nézőit toleranciára és kíváncsiságra nevelje. Különösen fontos figyelmet szentelt a fiatalabb generációra: az ifjúságra.(…)

A mai Nemzeti Színházban irodalomtanárként számos olyan előadás közül választhatok, amely kötelező olvasmány diákjaim számára (Molière: A fösvény, Tartuffe, Csehov: Három nővér, Shakespeare: Hamlet, Móricz Zsigmond: Úri muri, Bródy Sándor: A tanítónő, Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja stb.). A teátrum szinte valamennyi irodalomtörténeti korszakból tart műsorán darabot. Arra is figyelt, hogy olyan korszakok is képviseltessék magukat, amelyek szórványosan vannak jelen színpadokon pl: Schiller: Ármány és szerelem. Ezek az előadások megmutatták, hogy a klasszikus irodalmi művek meg tudnak úgy szólalni a színpadon, hogy a diákok számára is ismerős legyen az, amiről beszél a mű, hogy gondolkodásra, beszélgetésre sarkallja őket.”

Nagy Ilona szakmai koordinátor, Diósi Alojzia pedagógiai vezető, és a Közgazdasági Politechnikum tanárai:

„Úgy látjuk, hogy az elmúlt években a Nemzeti Színház különösen nagy súlyt fektetett a fiatal generáció bevezetésére a művészet világába, kifejezetten a fiatalok számára, az ő nyelvükön a 21. századhoz szólnak előadásaik. Számos programmal segítik a színház nyelvének megértését, a színházi kultúrához való kapcsolat kialakulását.”

alfoldi

Dr. Kékesi Kun Árpád, egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem:

„Azon túl, hogy nagyra értékelem, és nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatban is kimagaslónak tartom Alföldi Róbert rendezői és színházigazgatói tevékenységét, példaértékűnek vélem az általa vezetett Nemzeti Színház viszonyát a Károli Gáspár Református Egyetem színháztudomány mesterszakos hallgatóinak gyakorlati képzéséhez. Az elmúlt években számos diákunk töltötte szakmai gyakorlatát a Nemzeti Színházban, különböző munkákba kapcsolódva be, amely mind a színház, mind a hallgatók, mind intézményünk számára tekintélyes haszonnal járt. Ez pedig annak az élő vérkeringésnek az ékes példája, amelyet a Nemzeti tart fenn társadalmi környezetével: a színházi szakmán túl a színházzal mint komplex művészeti ággal történeti és elméleti szempontból foglalkozókkal, és a színház iránt mint a világról, életünkről való gondolkodás egyik rendkívüli formája iránt érdeklődőkkel.”

Darvay Nagy Adrienne, az egykori Határon túli magyar színházi estek szakmai kurátora, történész, író:

„Alföldi a nemzetet, akárcsak a színházat határtalannak tekinti. Szemtanúja voltam tavaly, hogy a Román Országos Színházfesztiválon, a bukaresti Román Nemzetiben, ahol a budapesti Magyar Nemzeti Színház előadása nyitotta meg a válogatott seregszemlét, ez a vendégszereplés a több kontinensről érkezők szemében is milyen hatalmas sikert, szellemi és erkölcsi tőkét jelentett az összmagyarságnak.”

Urbán András igazgató, szabadkai Kosztolányi Dezső Színház:

„Mint a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatója kijelentem, hogy támogatom Alföldi Róbertet és munkatársait a Magyar Nemzeti Színház vezérigazgatói pályázatán, ugyanakkor együttműködési szándékunkról és hajlandóságunkról is biztosítjuk.”

Bogdán Zsolt, színész, Kolozsvári Állami Magyar Színház:

„Amit ő rendezőként, színészként és mindenekelőtt egy társulat felépítőjeként, ilyen értelemben tehát „színházépítészként” tett és tesz a Nemzeti élén, az példa értékű. Sőt, irigylésre méltó teljesítménye több annál: reményt és garanciát ad arra nézve, hogy lehet gondolkodtató, vitatkozó, jó értelemben vett provokatív színházat létrehozni úgy, hogy azt a közönség és a szakma tagjai egyaránt kíváncsian, érdeklődéssel kövessék. Közös érdekünk, hogy lássuk, merre vezet tovább ez az út.”

Dr. Visky András író, a Babes-Bolyai Tudományegyetem – Magyar Színházi Intézet docense, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója:

„Alföldi Róbert a Nemzeti Színház igazgatójaként a nemzet színháza szerepét egy olyan intézményben határozta meg, amely folyamatosan reflektál a kortárs kultúrára, valamint a kulturális örökségre. Ebben a kettősségben – hagyomány és modernitás, magyar színház és világszínház – állította össze az évadot, és ebben a szellemben kért fel rendezőket, hogy a műsoron szereplő műveket színpadra állítsák.(…)

Alföldi Róbert amellett foglalt állást, hogy a Nemzeti Színház nem múzeum, hanem élő, olykor, elkerülhetetlenül, feszültségeket is teremtő intézmény. A nemzeti önazonosság valós tartalmairól, ennek kulturális reprezentációjáról szóló vita vagy nyilvános beszélgetés nem terhes és szükségtelen eseménye a közbeszédnek, hanem a kultúra valódi létmódja.”

Kézdi Imola, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett, Jászai Mari – díjas színésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja:

„Alföldi Róbert azon sajnálatosan kevés magyarországi színházművész közé tartozik, aki akkor is eljárt a határon túli magyar színházi előadásokra, amikor még „csak” színész – rendező volt, és amikor ez egyáltalán nem volt „divat.” Sőt, nem csupán a magyarországi vendégjátékokra, hanem amikor tehette, érezhető szakmai kíváncsiságból, gyakran munkatársaival együtt, eljött Kolozsvárra is. Megnézi előadásainkat, nyomon követi egyéni eredményeinket, és mindig is úgy viszonyul hozzánk, mint egyenrangú pályatársakhoz szokás! Mivel a színházi látásmódunk is igen hasonlatos, különösen örvendtem, hogy igazgatói periódusát ezt kifejezendő éppen a Kolozsvári Állami Magyar Színház Ványa bácsi előadásával nyitotta meg, amelyben én is játszom.”

Székely Csaba, író:

„Erdélyi magyarként fontosnak tartom, hogy legyen egy olyan színház, melyet nemcsak a magyar főváros vagy Magyarország, de mi, az anyaország határain kívül élő magyarok is magunkénak érezhetünk. Nem tagadom, érzékeny vagyok arra, ahogy a nemzet vagy nemzeti szavainkat használjuk, és igen rosszul érezném magam, ha szégyellnem kellene azt a színházat, amely a nemzeti jelzőt viseli. Örömmel tölt el, hogy Alföldi Róbert és munkatársai megvalósították azt a Nemzeti Színházat, amely méltó erre a névre.”

Háy János, író:

„A Nemzeti Színház az elmúlt években Alföldi Róbert irányításával a magyar kőszínházi kultúra megkerülhetetlen és egyben iránymutató intézménye lett. Az ott folyó következetes és alapos munka, a művészi igényességre való törekvés nem kérdőjelezhető meg. (…) A minőségi munka meghozta a közönség elismerését is. Kivált nagyszerű, hogy olyan réteget, mint a középiskolások, is elért a Nemzeti stábja, akiket talán a legnehezebb bevonszolni a színházba, viszont nélkülük nem képzelhető el a jövő színháza.”

Eszenyi Enikő, a Vígszínház ügyvezető igazgatója:

„Sokra tartom Alföldi Róbert színházi gondolkodásmódját, művészetről vallott elképzeléseit, és kevés olyan embert ismerek, akinek ennyire fontos a színház. Nagyra becsülöm azt, ahogy Alföldi Róbert vezetése alatt a Nemzeti Színház új utakat kereső, művészi kockázatot vállaló, európai szellemiségű műhellyé vált.”

Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója:

„Mint a Nemzeti Színház volt igazgatója nagy felelősséget érzek az intézmény iránt. Örömmel tapasztaltam, hogy az ország első színháza Alföldi Róbert vezetésével elvitathatatlanul jelentős hazai és külföldi szakmai rangot vívott ki magának.”

Mácsai Pál, az Örkény István Színház ügyvezető igazgatója:

„A Nemzeti Színház az általam ismert évtizedek alatt most a legkíváncsibb, legizgalmasabb, szakmailag legértékesebb. Nemzetink jelenleg a nemzetközi szakmai élvonal része. Ez a felemelkedés Alföldi Róbert vezetésének, és csapatának köszönhető.”

Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója:

„Alföldi Róbert elérte, hogy ma a Nemzeti Színház Magyarország egyik legérvényesebb, hagyománytiszteleten alapuló, mégis új utakat kereső korszerű színháza legyen. A magyar színházi szakma elemi érdeke, hogy az Alföldi Róbert által megkezdett munka tovább folytatódjék.”

Őze Áron, a Pesti Magyar Színház igazgatója:

„Véleményem szerint Alföldi Róbert igazgatási évei alatt megvalósította mindazt, amit a színházról, a Nemzeti Színházról, a kortárs és klasszikus magyar és külföldi művek előadásáról gondolok. Ezen irodalom központú, korlátolt határainkon túllépő, Európa felé mutató, kiemelkedő munka folytatását pártolom.”

Zsámbéki Gábor rendező, a Katona József Színház igazgatója (1982-2011):

„Alföldi Róbert az elmúlt öt évben bátran látott neki minden olyan feladat megoldásának, amely a Nemzeti Színház vezetőjét a szokásosnál is nagyobb kihívás elé állítja, vagyis a nemzeti kérdések őszinte tárgyalásának és a szakmai színvonal nemzetközi szintre emelésének. A Nemzeti ma szellemi izgalmat kiváltó, kiemelkedő előadásokat produkáló, nagy látogatottságú színház. Az pedig, hogy a társulat kitűnő színészi állapotban van, döntő bizonyítéka a vezetés színvonalának.”

Kulcsár Viktória, a FÜGE elnöke:

„Bízunk abban, hogy folytatják a megkezdett példamutató munkát, amely egyszerre ötvöz egy kortárs és előremutató progresszivitást, ugyanakkor lehetőséget ad egy sokszínű műsorpolitika biztosítására, amelyben éppúgy helyet talál a kortárs nemzeti dráma, és az egyetemes klasszikus színmű is.”

Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nonprofit Kft. igazgatója:

„Alföldi Róbert rendezései korszakalkotóak a Dóm téri operett előadások történetében. Mind a közönség, mind a szakmai sajtó elismerően nyilatkozott művészetéről, innovatív rendezői látásmódjáról. Az előadások sikerét fokozta az általa kiválasztott sztár – szereposztás összeállítása. Elhivatott színházi szakember, karizmatikus, tudatos személyiség erős akarattal. Munkái úgy a szakmában, mint a közönség számára óriási szakmai elismerést váltottak és váltanak ki, tanítani és szórakoztatni akar egyben. Munkái átgondolt, mély tudatosságon nyugszanak, melyek tekintettel vannak a közönség befogadóképességére, szórakoztatására, színházszeretetére.”

Szilágyi Mária, a Kortárs Drámafesztivál igazgatója:

„Alföldi Róbert és munkatársai munkájában nagyon fontosnak tartom a kortárs nyitottságot: műsortervükben minden évben helyet kapnak a magyar drámairodalom jelentős alkotásai, jelenünk kérdéseire drámapályázatok kiírásával széles körben keresik a választ, és elsőként vállalkoznak hazai kortárs és külföldi darabok bemutatására, helyet adnak felolvasószínházi produkcióknak, szimpóziumoknak, konferenciáknak, szívesen közreműködnek partnerként és/vagy befogadó színházként olyan vidéki, határon túli és külföldi produkciók bemutatásában a Nemzetiben, amelyek illeszkednek a műsorpolitikájába, vagy innovatív módon gazdagítják a hazai színházi kínálatot és a világszínház új tendenciáival ismertetik meg a hazai közönséget. Az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színház minden évben befogadta, helyet adott és aktívan részt vett a Kortárs Drámafesztivál külföldi színházi szakemberek számára szervezett Hungarian Showcase Programja megvalósításában. A Nemzetinek ezt a szerepvállalását a Visitor’s Programme külföldi résztvevői minden alkalommal nagyra becsülték és pozitívan értékelték.”

Bretus Imre művészeti kurátor, Tat Galéria:

„Alföldi szakmai irányítása alatt a színház a magyar nemzeti színjátszás vezető műhelye lett. A hagyomány és progresszió színtere. Mértékadó és értékteremtő intézmény. Alföldi Róbert ismételt vezetői kinevezése állásfoglalás a minőség mellett.”

Dr. Ács Piroska, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója:

„Az elmúlt években az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) valamint az Alföldi Róbert vezetése alatt álló Nemzeti Színház között nagyon jó együttműködés alakult ki. 2010-ben indult az a kortárs francia drámairodalmat népszerűsítő program, amely az OSZMI, a Budapesti Francia Intézet és a Nemzeti Színház közös projektje. (…) E több éves együttműködés során azt tapasztaltuk, hogy a színház vezetése mindent megtesz azért, hogy utat találjon az egyetemista fiatalokhoz.”

Fekete Gyula, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi docense:

„Alföldi igazgatósága alatt a Nemzeti Színház számos olyan művet mutatott be, amelyekhez ma élő, magyar zeneszerzők komponáltak zenét. Több produkció elnyerte a szakma és a közönség tetszését, többet között a 2011-ben a Színikritikusok „Legjobb színházi zene” díját – amit első ízben 2 éve adtak át -, Bella Máté fiatal zeneszerző kapta Nemzeti Színház–beli munkájáért. A Nemzeti Színház ezzel a vállalásával olyan utat jár, amelyet a magyar zeneszerző társadalomnak üdvözölnie kell, hiszen hasonló, a kortárs zene melletti tudatos elkötelezettséggel más budapesti vagy vidéki színházban csak elvétve találkozhatunk. Az ilyen nemes kiállás a magyar zene ügyéért messzemenően támogatandó!”

Gőz László, a Budapest Music Center vezetője:

„Azt gondolom, hogy Alföldi Róbert az egyik legkiemelkedőbb rendező a mai magyar színházi életben, következetesen épített fel egy új Nemzeti Színházat, és a kiemelkedő színvonalú előadások mellett elérte, hogy a teátrum 89%-os látogatottsági eredményt hozott. Úgy gondolom, hogy ha valaki 5 évig ilyen színvonalasan végezte a rábízott feladatot, nincs ok rá, hogy a következő 5 évben ne Ő vezethesse a színházat. Ismerve a kortárs zenéhez való pozitív hozzáállását, az általam létrehozott és vezetett Budapest Music Center, tervezi a színházzal való hosszú távú együttműködést. Az Ő személye a garancia számunkra, hogy ez az együttműködés megvalósul.”

Kisari Károly, a Down Egyesület elnöke:

„A közös munkánk során az Igazgató Úr empátiáján túl, az irányításában lévő csapat professzionalizmusa is jellemző volt, az általuk nyújtott szolgáltatás minősége kiváló volt. Valamint ki kell emelnünk az itt dolgozók empatikus és toleráló készségét, amelyet tapasztaltunk az általunk képviselt fogyatékkal élő gyermekek iránt.”

Bonecz Ervin, 90 decibel Project:

„A színházak közül itt valósulhatott meg először, hogy a jelnyelvi tolmácsot a darab rendezője „belerendezte” az előadásba – ezzel is segítve az előadás könnyebb követhetőségét és megértését. A Nemzeti Színház volt az első, amely nyílt napját is akadálymentessé tette az érintetteknek – közelebb hozva hozzájuk a színház világát. A Nemzeti Színház jelenlegi vezetésének pozitív hozzáállása, valamint munkatársainak profizmusa hosszú távon garancia az érintetteknek az előadások egyenlő esélyű hozzáféréséhez.”

Tiba Zsolt református lelkipásztor:

„Alföldi Róbert számos esetben látta meg, hogy nem csupán egyfajta embertípus él ebben az országban, hanem bizony – bizony sokfélék vagyunk megannyi nehézséggel, s e nehézségekre keres válaszokat. Példa erre Az Ember Tragédiája, amelyet kétszer is megnéztem, másodjára már a lépcsőn ülve, mert telt ház volt (és, azóta is). Kutatni a létezés végső értelmét, ez óriási dolog, és mennyire hiányzik ez a mai világunkból.”

Michal Docekal, a prágai Nemzeti Színház művészeti igazgatója:

„Elmondhatom, hogy a magyar Nemzeti Színház művészi állapotát és eredményeit jól ismerem, és nemcsak mint kolléga fejezem ki szívből jövő támogatásomat, de mint művész és néző is. Alföldi a legjobb választás!”

Ian Herbert, a Színházi Kritikusok Nemzetközi Szövetségének tiszteletbeli elnöke:

„Nagyra értékelem a színházban az elmúlt öt évben folyt művészeti munkát. Ezen idő alatt alkalmam volt megfigyelni mind az Alföldi Róbert által végzett munka minőségét és színvonalát, mind az okozott változást, amely a Nemzeti Színház növekvő közönségét, és mindennek nyomán az erősödő világszínházi jelenlétet és elismertséget eredményezte.”

Declan Donnellan, a Cheek by Jowl társigazgatója:

„Alföldi Róbert és csapatának szellemi és művészi nyitottsága nélkül egy olyan társulat, mint a Cheek by Jowl nem hozhatta volna el munkáját a magyar közönségnek. Mindezeken túl, Alföldi Róbert saját jogán is vezető alakja a nemzetközi színházi életnek: munkáját világszerte elismerik, és nagyra becsülik, és a Nemzeti Színház vezetése előtti, illetve alatti szakmai karrierjét továbbra is kitüntetett figyelem övezi a nemzetközi színházi szervezetek részéről. Országának magas rangú nagykövete ő, mivel művészete világszerte nagy figyelmet és elismerést kap.”

Jutta Gehrig, a budapesti Goethe Intézet igazgatója:

„Igazgatói mandátuma idején olyan programokat tervezett, amelyek széles és különféle érdeklődésű közönségre számíthattak. Sikerült fiatalok tömegeit a színházába vonzania a klasszikusok újraértelmezésével, amely a Nemzeti Színház legfontosabb, ugyanakkor legnehezebb feladatai közé tartozik. A Nemzeti Színházzal való együttműködés kapcsán szerzett saját tapasztalatok alapján határozottan ajánljuk és támogatjuk Alföldi Róbertet a Nemzeti Színház vezérigazgatói posztjának második terminusára.”

Jean Lambert–wild, a Comedie de Caen – Normandiai Nemzeti Drámaközpont igazgatója:

„A 2012. évi találkozásunk alkalmat adott, hogy felfedezzem az Ön által képviselt dinamizmust, valamint azon művészi stratégia minőségét, amelynek Ön éllovasa, és amelynek programja és megvalósítása oly közel áll az általam Franciaországban vezetett művészeti intézményben elképzelt hitvalláshoz. Különösen kedvelem az Ön szakmai képességeit, amellyel a klasszikus és kortárs alkotásokat harmóniába állítja, a tradíciót az innovációval párosítja, ezáltal az Ön által vezetett Nemzeti Színházat megnyitja Európa színházi előadásainak irányába.”

Barbara Lanciers, a Trust for Mutual Understanding programigazgatója:

„Mint mélyen érintett megfigyelő és olyasvalaki, aki gyakran lát előadásokat a világban, kijelenthetem, hogy Alföldi Róbert és csapata szakmailag mély nyomot hagyott a Nemzeti Színházon, és annak hírnevét erősítette, egy új szintre emelve az intézmény működését, ami az együttműködők minőségét illeti, illetve ezzel egyidejűleg a produkciók színvonalát tekintve. Alföldinek sikerült Magyarországon egy teljesen új, színházba járó generáció lelkesedését megnyernie. Gazdagította a Nemzetit azáltal is, hogy nemzetközi szakmai lehetőségek felé nyitott, a legrangosabb nemzetközi vendégművészeket fogadta, akik közül sokat hosszú távú együttműködők és szakmai kollégák voltak vagy lettek. Alföldi nagyban hozzájárult, hogy a Nemzeti felkerült a színházi szakma világtérképére, és folyamatosan utakat keres, hogy bővítse profilját. Alföldi szenvedélyessége, tehetsége és szervezői képességei páratlanok. Nagyra becsülöm Alföldi Róbertet, mint vezetőt és művészt, és legnagyobb fokú támogatásom az övé.”

Audronis Ligua, a Litván Nemzeti Drámaszínház művészeti vezetője:

„A Litván Nemzeti Drámaszínház művészeti vezetőjeként meggyőződéssel vallom, hogy napjainkban elsősorban azokban a társadalmakban kell újrafogalmaznunk a nemzeti színházak jelentését és szerepét, amelyek most tanulják globalizált világunkban a demokratikus élet szabályait. Ma igazi kihívást jelent a nemzeti értékek megértése egy univerzális emberi értékeket felsorakoztató világban, valamint igazi kihívást jelent az ezen értékek mellett történő kiállás. Véleményem szerint Alföldi Róbert és munkatársai, az elmúlt években, a magyar Nemzeti Színház vezetése során, ezt az utat követték.”

Freo Majer, a potsdami ZukunftsFestival igazgatója:

„Alföldi Róbert és csapata rendkívüli módon felvirágoztatta nemcsak a budapesti Nemzeti Színházat, de általa az egész európai kulturális térséget. A Nemzeti Színház Alföldi Róbert igazgatása alatt egy igényesen, okosan összeállított műsortervvel, korszerű rendezői formanyelvvel, a magyar és külföldi szerzők műveinek színpadra állításával olyan kimagasló eredményeket ért el, amelyek az európai viszonylatokban is kimagaslóak. Magas színvonalat képviselő, tekintélyes, értékes színház ez.”

Nada Matosevics, az Ivan Zajc Horvát Nemzeti Színház főigazgatója:

„Miután lehetőségünk nyílt együtt dolgozni Alföldi Róberttel és munkatársaival, az általa színpadra állított előadások színvonala nem csupán színházunk presztízsét emelte, de a bemutatókat Rijeka város színház – szerető közönsége is élvezte.”

Dino Mustafic, a szarajevói MESS Fesztivál elnöke:

„A Nemzeti Színházzal való együttműködésünk több éven át tartott, és nagyszerű eredményeket hozott. Előadásaik több díjat nyertek el Fesztiválunkon, és egyik legfontosabb magyar partnerünkké váltak.”

Andrei Serban, rendező:

„A Nemzeti Alföldi vezetése alatt az egyik legfontosabb európai színházzá vált. A külföldi színházi szakemberek felismerik az új darabok bemutatására való törekvésben rejlő bátorságot, és a magas színvonal jelenlétét is. Nekem személy szerint hatalmas örömet jelentett, hogy együtt dolgozhattam ezzel a társulattal, emellett az állandó teltházak és az elért sikerek azt mutatják, hogy ez az intézmény egészséges, népszerű és élő.” 

süti beállítások módosítása