"Néha sebeket kell felszakítanunk" - Gáspár Sándor Budaörsön és a Nemzetiben

Gáspár Sándor Caragiale: Viharos éjszaka című bohózatának főszerepére érkezett a Budaörsi Játékszínbe. Salamon Suba Lászlóval régóta keresik a lehetőségét a közös munkának, most érkezett el az ideje. A színész erről is mesélt.

Gáspár Sándor Budaörsön:

Talán sokan nem is tudják, honnan ered a beceneve: Csámpi. Egyesek úgy emlékeznek, egy régi filmben alakított egy ilyen nevű figurát.
Ez egy régi történet, mely Szenteshez kapcsolódik, mint oly sok minden az életemben. Bácskai Miska bácsi volt a magyartanárom – a Horváth Mihály Gimnáziumban -, aki egyszer elhívott a diákszínjátszó próbára, hátha megtetszik nekem. Járt oda egy másodikos lány, Molnár Lúciának hívták. Neki már tekintélye volt ebben a csoportban. Egyik fiú sietett valahová, nem tudta megvárni a próba végét, így engem kért meg, hogy adjak át egy üzenetet a lánynak. Megkérdeztem, hogy melyiknek, annak a csámpásnak? Meghökkentettem őket, hiszen én még csak elsős voltam. Ettől kezdve engem csak úgy emlegettek, hogy „aki lecsámpásozta Lúciát”, majd ebből lett a Csámpi. Szentesen fiatalnak lenni…egészen különleges dolog volt. Olyan élmények részesei lehettünk, melyek egész életünkben útravalóul szolgálnak.
Melyek azok az értékek, amelyekhez állhatatosan ragaszkodik?
Az elvégzett munka, a beléfektetett energia, mely lehet fizikai, vagy szellemi. Csak ez által válhatok hitelessé. Minden próbafolyamat egy új feladat, különböző karaktereket kell felépítenünk. Néha olyan sebeket kell felszakítanunk ehhez, melyeket réges-rég eltemettünk magunkban. Ezt meg kell tennünk, annak érdekében, hogy felnőjünk egy-egy szerephez.
A budaörsi nézők már találkozhattak Önnel a Krumplirózsa című kétszemélyes darabban.
Györgyi Annával játszom ebben a darabban, ez a Frankie és Johnny című film alapján készült, Meczner János rendezte. De a Stílusgyakorlatokat is elhoztuk Budaörsre néhány évvel ezelőtt. Most pedig a Viharos éjszaka próbái folynak, ez az első közös munkám a budaörsi „társulattal”.
Mit jelent az Ön számára a társulati lét?
Kipróbáltam mindkét formát, vagyis voltam már társulati tag is, és szabadúszó is. Biztonságot jelent a színész számára, ha társulathoz tartozik. Optimális esetben közös gondolkodás, kiszámíthatóság, valamint hosszabb távú bizalom jellemzi. De kétségtelen, hogy sok csatával jár.
Néhány hete folynak a Caragiale-darab próbái. Megosztaná velünk a művel való találkozás első élményeit?
Első hallásra egy könnyed bohózatnak tűnt, de ahogy egyre jobban belemélyültünk, nem adta magát egykönnyen az irodalmi anyag. Mély társadalmi szatíra, nemesen szép alkotás. Kidolgozott karakterek, jól felépített poénok. Ez még egy nagyon érzékeny állapot, hiszen most ismerkedünk a művel, és a kollégáimmal is. Keményen dolgozunk azon, hogy a nézőknek hitelesen mutassuk be ezt a világot. Örülök, hogy nyitott, odaadásra kész színészekkel dolgozhatok együtt. Találkozzunk a premieren!

Gáspár Sándort a HVG is kérdezte:

Elveivel összegyeztethetetlen a színészeten kívüli szerepvállalás. Csalódásai ellenére változatlanul hisz a tiszta pályázati elbírálásban a Nemzeti Színház esetében, ahová az idei évadtól szerződött. 

Arról, hogy tavaly elsőként mondott nemet a Dörner György-féle Újszínházra, elmondta, gyorsan döntött, nem mérlegelte mi lesz a jövőben. “Úgy éreztem, hogy az elképesztő ordenáré csúsztatást a minősíthetetlen pályázattal és szlogenekkel nem lehet lenyomni felnőtt, gondolkodó emberek torkán. Ha olyan levegőt kellene szívnom, amit irritálónak érzek, akkor előbb-utóbb megfulladnék. Engem elsősorban az érdekel a színházban, hogy minőségi emberek társaságában törjem a fejemet egy-egy előadáson” – fogalmazott a HVG-nek a színész, aki arról számolt be, képtelen “rezignált módon tudomásul venni, hogy az élet ilyen”, a politkai döntések újra és újra megdöbbentik.

“Engem például annyira leköt a munkám, hogy el se tudom képzelni, hogy közben pártrendezvényekre rohangáljak és ott lenyomjam az önálló estemet. A magánéletem és a hivatásom kitölti minden pillanatomat. Nem maradnak fölös energiáim. Az értelmes munkában hiszek. Kifejezetten igénylem a felkészült rendezőt és kollégákat. Csakis ebben a fajta készenlétben lehet esélyünk arra, hogy valamiféle értéket hozhassunk létre. A véletlenekben nem hiszek” – fejtette ki Gáspár Sándor, aki elárulta, Alföldi Róbert harmadszori hívására szerződött a Nemzetihez. “Mivel kilenc éve játszom a Holdbeli csónakosban, alkalmam volt megtapasztalni, hogy nagyon szakszerű és odaadó munka folyik a társulat részéről. (…) Nagyon helyesen teszi Alföldi, hogy pályázik. Ha nem tette volna, azzal leértékelné a saját eddigi öt évét, a társulatát, a Nemzeti Színház ügyét. Amilyen tisztelettel beszélt a kulturális vezetés Alföldi munkásságáról, ugyanúgy remélem, hogy komoly felkészültségű kihívói lesznek. Kívánom, hogy méltó legyen a pályázat, mert akkor könnyebb feldolgozni az esetleges csalódást is. Nagyon remélem, hogy nem a politika által áterőszakolt minősíthetetlenség kap teret” – nyilatkozta Gáspár Sándor. A teljes interjút itt olvashatják.

Forrás: Színház.hu, HVG, budaorsijatekszin.hu