130 éve hunyt el Wagner

Százharminc éve, 1883. február 13-án halt meg Richard Wagner, a zenetörténet egyik legnagyobb hatású komponistája, az opera megújítója. A német mester tiszteletére az ideit Wagner-évnek nyilvánították, mert májusban lesz születésének 200. évfordulója is.

Richard Wilhelm Wagner 1813. május 22-én született Lipcsében egy hivatalnokcsalád kilencedik gyermekeként, apja fél évvel később meghalt. Színész nevelőapja festőnek szánta, őt azonban a zene és a színház vonzotta, rajongott Shakespeare-ért, Weberért és Beethovenért. Otthon bábszínházat játszott, később verses drámákat alkotott, színházban is szerepelt; először kisfiúként szárnyas angyalt játszott az Elba parti szőlőhegy című műben. Tizenöt évesen döntötte el, hogy saját maga írja műveinek szövegét és zenéjét is, muzsikáját először egy lipcsei cukrászdában játszotta fúvós együttes.
A radikális eszmékért lelkesedő fiatalember 1831-től filozófiát és esztétikát hallgatott a Lipcsei Egyetemen, de nemsokára a zenei fakultásra iratkozott át. 1836-ban feleségül vette Minna Planer színésznőt. A következő éveket Königsbergben és Rigában töltötte, itt írta meg első jelentősebb operája, a Rienzi két felvonását. A városból adósságai miatt szökni kényszerült, a Londonba tartó hajó háromhetes viharos útján fogalmazódott meg benne A bolygó hollandi témája. Az angol fővárosból Párizsba ment, de ott is nyomorgott, megjárta az adósok börtönét. Életét kottamásolásból, operák zongorakivonatainak elkészítéséből tengette. Közben tanulmányozta a germán mondavilágot, a Tannhäuser és a Lohengrin-legendát, későbbi operáinak alaptörténetét.
Élete 1842-től lett könnyebb, amikor Drezdában sikerrel mutatták be a Rienzit, és szász királyi karnaggyá nevezték ki. Ezt követően az ő vezényletével került színre A bolygó hollandi, amelyet már a wagneri vezérmotívum jellemzett.

A nyughatatlan komponista 1849-ben aktív szerepet játszott a drezdai forradalomban, ezért száműzték. Svájci emigrációjában kezdődött barátsága Liszt Ferenccel, akiről Wagner később azt írta: "önmagam másik énjét ismertem fel benne". Liszt volt az, aki Wagner kényszerű távollétében sikerre vitte a Tannhäusert, majd a Grál-mondát feldolgozó Lohengrint. Wagner ekkor kezdte el tervezni monumentális, általa zenedrámának nevezett sorozatát, A Nibelung gyűrűjét, amelynek négy darabja A Rajna kincse, a Walkür, a Siegfried és az Istenek alkonya. A kiadója és barátja felesége iránt táplált beteljesületlen, de házassága felbomlásához vezető szerelem ihlette a Trisztán és Izolda című operáját.
1862-ben amnesztiát kapott, és II. Lajos bajor király hívására diadalmenetben vonult be Münchenbe. Itt újabb szerelmi botrányba bonyolódott: Hans von Bülow karmester feleségébe, Liszt Ferenc lányába szeretett bele, de Cosimát csak 1870-ben vehette el. Wagner végre révbe ért, és megkomponálta egyetlen vígoperáját, az 1868-ban bemutatott A nürnbergi mesterdalnokokat, illetve 1874-re befejezte a Nibelung-tetralógiát. A nagy mű elkészülte után fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy önálló színházat alapítson művei megszólaltatására, így jött létre a Bayreuthi Ünnepi Játékok. Az első bemutatón 1876-ban Richter János vezényelte A Nibelung gyűrűjét, és a Zöld dombon mutatták be 1882-ben a kelta tárgyú, szakrális jellegű Parsifalt is.

Richard-Wagner

Wagner 1883. február 13-án halt meg Velencében szívelégtelenség következtében.

A XIX. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, az opera egyik nagy megújítója volt, akinek műveire jellemző az ellenpontozásos szerkesztés, a gazdag harmóniavilág, a dús hangszerelés és a vezérmotívum alkalmazása - az egyes szereplőket vagy drámai helyzeteket jellemző, változatlan vagy módosult formában visszatérő téma. Műveiben a zene és az általa írt szöveg szerves egységet alkot a szintén általa tervezett díszlettel és jelmezekkel. A zenekar és az énekesek egyenrangúak, az énekelt dallam énekbeszéddé, deklamációvá alakult át, mindezekkel az addigi olasz operahagyományokkal szemben összművészetre (Gesamtkunstwerk) törekedett.
Fischer Ádám karmester kezdeményezésére hagyományteremtő szándékkal 2006-ban rendezték meg az első Budapesti Wagner-napokat. Két évvel később az ő vezényletével a budapesti Művészetek Palotájában négy egymást követő estén a teljes Ring-tetralógia megszólalt; az "őrült vállalkozásra" a világon addig nem volt példa.
Életét 1983-ban magyar-angol tévéfilmsorozat dolgozta fel, a címszerepet Richard Burton alakította.
A Wagner-emlékév keretében idén januárban mutatták be a Magyar Állami Operaházban A bolygó hollandi 1841-es ősváltozatát, márciusban a Parsifal kerül színpadra. A ma is a Wagner-család által irányított bayreuthi fesztiválon a jubileumi Wagner-évben A Nibelung gyűrűjének új előadására készülnek.

Forrás: MTI

süti beállítások módosítása