'A világ utoléri Örkény abszurditását' - Szombathelyen a Tóték

A cseh Ivo Krobot rendezésében október 4-én mutatta be a szombathelyi Weöres Sándor Színház Örkény Tóték című tragikomédiáját.

Ivo Krobot az előadásról:

Örkény István művének színreviteléhez Székely Gábor kiváló prágai Macskajáték-rendezése nyitotta meg az utamat, amelyet 1974-ben mutatott be a cseh Nemzeti Színház. A Tóték pedig a Husa na provázku nevű, brünni kísérleti színházban került színre a hetvenes évek közepén. Jómagam a Tótékat a prágai Činoherní Klubban rendeztem meg 1982-ben, és a színház hét évadon át nagy sikerrel játszotta.

Eddigi magyarországi öt Hrabal-bemutatóm, három Csehov-rendezésem és egy Kundera-színrevitelem után számomra logikus lépést jelent, hogy Örkény István e művét állítsam színpadra Szombathelyen. Csehovot, aki megértéssel ábrázolta az egyszerű emberek sorsát, valamint Hrabalt és Kunderát, akik nagy hangsúlyt fektettek a XX. században Közép-Európában élők nyakatekert és gyakran abszurd történelmi sorsfordulataira, sok közös vonás köti össze Örkénnyel. A csehek, a magyarok és a szlovákok ezt bőven megtapasztalták. Bizonyos motívumokat szükséges állandóan visszaidézni.

Nagy örömmel várom az újabb közös munkát a szombathelyi társulattal. Érdeklődéssel és csodálattal figyelem azt az energiát, amellyel a Weöres Sándor Színház nem mellőzhető művészeti intézménnyé vált nemcsak saját régiójában, hanem országos viszonylatban is.

A szombathelyi színház ajánlója:

Az Örkény-kisregény a nevét is megmondja annak az észak-magyarországi községnek, ahol a Tóték játszódik: Mátraszentanna. Ezt az ártatlanságot sugárzó nevet idézi az a virágmintás-folklorisztikus díszlet, amelyet Horgas Péter és Takács Lilla tervezett a szombathelyi Tóték-előadáshoz.

A rendező, Ivo Krobot más elemeket is átvett az Örkény-tragikomédia kisregény-változatából. Például azt az „egypercest”, amely mini hangjáték formájában bekeretezi az előadást. (Hogy kitől hangzik el, a közönség egészen biztosan gyorsan kitalálja.) „Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!” Ezt a fogas kérdést feszegeti a Tóték szombathelyi előadása is: pénteken premier.

Mostanában Tóték-reneszánsz tapasztalható, mondta Ivo Krobot még az olvasópróbán: „A világ mintha most érné utol az Örkény-darab abszurditását.” Szeptember utolsó vasárnapján mindenesetre a Csíki Játékszín a budapesti Katona József Színházban vendégszerepelt a saját, 2012-es Tóték-bemutatójával, Victor Ioan Frunza rendezésében. A szerző nevét viselő budapesti színház szintén tavaly, Örkény születésének századik évfordulóján mutatta be a Tótékat, a szövegkönyv a kisregény alapján készült.

Ivo Krobot alapvetően megmaradt a tragikomédiánál, de félig-meddig láthatatlan talapzatként megtartotta a regényt is. A Tótékat általában kevesebb szereplővel játsszák, mint amennyit a drámában eredetileg Örkény mozgat; sok olyan előadást láthattunk, amelyben a három tagú család (Tóték) mellett csak az Őrnagy tűnik föl a színen.

Ivo Krobot és Duró Győző dramaturg a rendszerint eltüntetett szereplők közül visszahozza a „rossz hírű nőt”, Gizi Gézánét, Vlahovics Edit alakításában.

Képek az előadásból:

Fotók: Mészáros Zsolt, wssz.hu

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.