Németh Ádámot, a Szkéné Színház igazgatóját kérdezte a Magyar Narancs.
A Magyar Narancs cikkéből:
"Mi az előadásainkkal egy egységes irányvonalat képviselő, magas színvonalú művészi értéket felmutató hely próbálunk lenni. A darabválasztásnál abba az irányba igyekszünk terelgetni a társulatokat, amit mi is jónak gondolunk, de azért elég nagy az itt dolgozó művészek szabadsága" - mondta Németh Ádám. "Ha Szikszai Rémusz azzal keresne meg, hogy a Caligula helytartója, a Képmutatók cselszövése és az I. Erzsébet után most zenés-szórakoztató előadást szeretne készíteni, valószínűleg azt mondanánk neki, hogy köszönjük, de azt ne itt csinálja meg. De a műfajnál és a stílusnál is fontosabb a művészeti érték jelenléte: az előadások nyilván foglalkozzanak fontos társadalmi - politikai, kulturális, történelmi - problémákkal" - hangsúlyozta a Szkéné igazgatója.
Fotó: Diósi Imre, pepitamagazin.com
A kérdésre, mennyiben van joga és hajlandósága beleszólni egy előadásba, a direktor így felelt: "Szélsőséges esetben, ha politikailag vagy művészileg vállalhatatlan egy darab, mondhatjuk, hogy márpedig ezt nem mutatjuk be. (...) A színház működésének jó harmadát meghatározó Pintér Béla és Társulata ilyen tekintetben kivételt jelent: Béla elhív két próbára, és meghallgatja a véleményem, mint több más emberét is a szakmából, de ezek részemről inkább nézői észrevételek, nem a színház szempontjainak tolmácsolása. Béla ebből a szempontból megkapja a teljes bizalmat és függetlenséget."
Az ismeretlenebb alkotók bemutatóival kapcsolatban úgy fogalmazott, egy befogadó színház megpróbálhat lehetőséget adni a kevésbé ismert, fiatal művészeknek is. "Ha megbuknak, abból sem csinálunk problémát, legfeljebb levonjuk a következtetést" - hangsúlyozta Németh Ádám.
"2010-ben teljes strukturális átalakuláson ment át az addig az egyetem által üzemeltetett színház, mert a törvényi változások megkövetelték az egyetemtől való elszakadást. Akkor egy gyakorlatilag 0 forintból indult nonprofit, közhasznú kft. vette át az üzemeltetést, szinte az összes korábbi szkénés dolgozóval együtt. Abban az évben még nem indulhattunk a működési pályázaton sem, a Soros Alapítvány támogatásából és kölcsönökből kezdtünk el építkezni. Már akkor is itt volt Pintér Béla és Társulata, és ugyanilyen meghatározó volt a jelenléte: az ő előadásaikra nem lehetett jegyet kapni, a többi megörökölt előadásra viszont nézőt lehetett nehezen szerezni. Ez az első évad volt a tanulóévem: ismerkedtem a számomra új közeggel, amiben Tana-Kovács Ágnes művészeti vezető volt nagy segítségemre. A következő évadtól már jogosultak voltunk működési támogatásra, igénybe vehettük a tao-támogatást is; az előadások egyre sikeresebbek lettek, a jegybevétel megsokszorozódott, és ezáltal a tao is. A tavalyi évadra nagyjából megvalósult, amit Ágival szerettünk volna, mostanra pedig azzal együtt is stabillá, tervezhetővé vált a működésünk, hogy a bevételt visszaforgatjuk új előadások létrehozásába" - összegzett Németh Ádám.
A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.