"Nem poros legenda" - Oberfrank Pál a Carmenről

Július 4-én mutatják be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Bizet Carmen c. operáját, melyben a címszerepet Rinat Shaham izraeli sztárénekes alakítja a Budapesti Nyári Fesztivál meghívására. Az előadás rendezőjével, Oberfrank Pállal olvashatnak rövid interjút.

fotó: Pereszlényi Erika

Röviden az előadásról:

A Budapesti Nyári Fesztivál idei operabemutatója Bizet legnépszerűbb műve, a Carmen. Az egyik leggyakrabban játszott opera új rendezésben kerül bemutatásra a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Magyar Állami Operaház 2014/2015-ös évadának előbemutatójaként. A fesztivál meghívására a júliusi előadásokon az izraeli származású sztárénekes, Rinat Shaham énekli a címszerepet.

A mezzoszoprán a legrangosabb operaházakban énekelte már a szerepet, közel negyven különböző előadásban. Többek között a Honkongi Opera, a szentpétervári Mikhailovsky Színház, a hamburgi Staatsoper, a Sao Paolo-i Teatro Municipal, a Moszkvai Bolsoj, a Sydney-i Opera és a Bécsi Staatsoper után először mutatkozik be a magyarországi közönségnek.

A Carmen két alkalommal, 2014. július 4-én és 6-án látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a produkció ősztől az Erkel Színházba költözik.

Bán Teodóra, Oberfrank Pál, Rinat Shaham (fotó: Pereszlényi Erika)

Villáminterjú Oberfrank Pál rendezővel:

- Családi hagyományok vezették az operaszínpad irányába?
- Nyilvánvalóan az otthoni tradíciók is közrejátszottak, mindenekelőtt nagybátyám, Oberfrank Géza karmester hatása, aki korábban a Szegedi Nemzeti Színház és a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatójaként is dolgozott, de testvérem, Oberfrank Péter szintén karmester meg zongoraművész, és az ütőtanszakot is elvégezte a főiskolán. Konkrétan a Zeneakadémiára, annak egyik osztályvizsgájára vezethető vissza mostani megbízatásom is. Akkor éppen nem volt tenor, aki a Carmenban Don Josét énekelhette volna, és engem kértek fel a „beugrásra”. Erre elmondásuk szerint azért került sor, mert emlékeztek Tony-alakításomra a West Side Story-ban. Az volt a koncepció, hogy mivel a történetben Don José alakja is elkülönül valamelyest a librettó más résztvevőitől, érdekes lesz, ha a színházi élet másik területéről érkezik valaki az opera világába. Többen látták akkor ezt az előadást, amely a Thália műsorán is szerepelt, és Ókovács Szilveszter fejében megragadt. Most, amikor szóba került, hogy Carment kéne rendezni, felvetődött a nevem, én pedig örömmel tettem eleget a felkérésnek.

- Prózai előélete miatt mennyire kellett ráhangolódnia az operaműfajra? Ha jól emlékszem, abban az Almási-Tóth András rendezte hajdani Carmenben Don Joséként félig énekelve, félig prózában adta elő a Virágáriát.
- Ez természetesen hagyományos operaelőadás lesz, amelyet a zene határoz meg. Most, a próbák alatt éppen szokom az itteni metódust, amely hasonló ugyan a prózai színházhoz, de egy kicsit különbözik is. Figyelni kell rá például, hogy az énekesek mindig szemben legyenek a karmesterrel, figyelhessenek rá, és olyan testhelyzetet kérjek tőlük, amelyben a hangjuk a lehető legjobban tud érvényesülni. Erre ügyelnem kell, mert mindig szituációt akarok teremteni a színpadon. Ennél a nagyprodukciónál a fények, a hangok szerepére is másként kell figyelemmel lenni. A munka koncentráltságát tovább fokozza, hogy nagyon rövid a felkészülési idő, sok produkció készül az Operaházban, és különböző nyári programok fedik le a próbaidőt.

- A vendégművésszel, úgy láttam a próbán, könnyen boldogul.
- Szerintem bombákat robbanthatnának, ágyúkat sütögethetnének mellette, ő akkor is tökéletesen teljesítene. A sztárénekesek szerepekre vannak „kiképezve”, éveken, évtizedeken keresztül éneklik ugyanazon operák ugyanazon szerepeit, könnyűszerrel állnak be egyik rendezésből a másikba. Egyébként van tolmácsunk, de angolul is értekezhetünk. A színház nyelve különben is nemzetközi: elég egy jelzésértékű gesztus, egy mozdulat a szándékunk közlésére.

- Mennyiben lesz más ez a Carmen-előadás, mint a korábbiak?
- Alapvetően abban, hogy nagy üres térben képzelem el az egész operát. Székely László díszlettervezőnek köszönhetően egy tükrös falakkal körülvett területen kell a jeleneteket megteremteni. Pilinyi Márta jelmeztervező mai ruhákba öltözteti a szereplőket, és magam is a mi korunkba próbálom belehelyezni a librettó szerint az 1820-as években Sevillában játszódó történetet. Szándékom, hogy az eset ismerős legyen a mai nézőnek, még a fiatalabb generációnak is, itt és most, Magyarországon. Nem poros legenda a Bizet-operáé. Mindegyikünkben ott lakozik Don José, Michaela, vagy akár Carmen is, egyetlen emberben tudnak e jellemek ötvöződni. A nőkben ott rejtezik a csábító, a szenvedélyes díva, a szabadságvágyó személyiség az anyai ösztönökkel egyetemben, melynek következtében férjre, gyerekekre, nyugodt otthonra vágynak. A férfiakban is él a vágy a harmóniára, egyfajta polgári mindennapokra, a családi életre, de epekedünk az iránt is, hogy találkozzunk az igazi nagy szerelemmel, amely elsodor bennünket. Talán az életben csak egyszer adódik ez meg, de hatása örökre szóló. A Carmen története persze végletes, ám az opera archetípusai magukban hordozzák annak üzenetét, hogy amikor két ember összecsap, héjanász zajlik, a következménye pedig alig elviselhető fájdalom. Magunkra ismerhetünk általa.

Az interjút készítette: Mátraházi Zsuzsa

fotó: Pereszlényi Erika 

Rinat Shahamról:

Az izraeli születésű mezzoszoprán az egész világon sikereket ért el opera- és koncertelőadásaival. Az egyik legkiválóbb, nemzetközileg elismert mai előadója Bizet Carmenjének, amelyet 2004-ben a Glyndebourne Fesztiválon énekelt először. Fellépett már többek között Bécsben, Münchenben, Stuttgartban, Kölnben, Baden Badenben, Lisszabonban, Torontóban, Vancouverben, Montrealban, Tel Avivban, Hong Kongban, és számos egyesült államokbeli operaházban. Brazíliában 2014 tavaszán debütált Carmenként, de ugyanebben a szerepben van fent a Hamburgi operaház színlapján is.

A haifai születésű Rinat Shaham zeneművészeti tanulmányait az egyesült államokbeli Curtis Intézetben végezte. Még diákként kapott meghívást első profi operai szerepére, amelyben a philadelphiai operatársulattal Zerlinát énekelte, majd ugyanebben a szerepben fellépett a New York City Operában és Pittsburgh-ben is. A Carmen mellett számos korszak különböző stílusú operai szerepeit énekelte. Európai operaénekesi pályafutását Purcell Dido és Aeneasának Didójaként kezdte az Aix-en-Provence-i Fesztiválon. Massenet Hamupipőkéjének címszerepét énekelte Brüsszelben, Melisand-ét a Pelléas és Mélisand-ban Michael Gielen vezénylete alatt Berlinben, Rosinát A sevillai borbélyban a Tokiói Nemzeti Színházban és a velencei Teatro la Fenicében. Poulenc A karmeliták párbeszédei művének Blanche-aként először a New York City Operában, a Werther Charlotte-ja ként először Philadelphiában lépett fel. Gyakran énekelte Dorabella szerepét a Cosi Fan Tuttéban, első ízben Jonathan Miller rendezésében Robert Spano vezénylete alatt a Brooklyn Academy of Musicban, majd a párizsi Théâtre des Champs-Élysées-ben történt fellépése során, illetve a Glyndebourne Fesztiválon. 2014-ben alakítja először Donna Elvira figuráját a Don Giovanniban Brüsszelben.

Rinat Shaham sikeres zenekari szólóénekes és recitativo előadó is, együtt dolgozott napjaink legkiválóbb karmesterei közül többek között Simon Rattlelel, André Previnnel, Christoph Eschenbachhal, Leonard Slatkinnal, William Christievel, David Robertsonnal. A Los Angeles-i Filharmonikusokkal először A gyermek és a varázslat címszerepében lépett színre 2000-ben Sir Simon Rattle vezénylete alatt. A Londoni Szimfonikus Zenekarral ugyanebben a szerepben lépett fel André Previn vezénylete alatt; az előadásról a Deutsche Grammophon készített felvételt. A New York-i Filharmonikusokkal 2001-ben Leonard Slatkin vezényletével lépett fel a Jeremiás szimfóniában, majd ugyanebben a műben Ravinia Fesztiválon, Christoph Eschenbachhal és az Izraeli Szimfonikusokkal David Robertson vezénylete alatt. Ezt a szerepét a San Francisco-i és a Chicago-i Szimfonikusokkal is énekelte. Rinat Shaham 2001-ben fellépett Párizsban a William Christie vezette Les Arts Florissants-nal és a párizsi Théâtre des Champs-Élysées-ben További koncertek kapcsán később visszatért Párizsba, majd európai koncertturnéra indult, amely során többek között a bécsi Musikvereinban és a londoni Barbican Hallban is fellépett. Simon Rattlelel számos mű kapcsán dolgozott együtt; a Philadelphia Orchestrával és a Berlini Filharmonikusokkal a Salzburgi Fesztiválon Ravel Seherezádéjában, a Felvilágosodás Korának Zenekarával a londoni Barbicanben, Bécsben és Brüsszelben Haydn Harmonia-miséjében és Berlinben a Berlini Filharmonikusokkal Stravinsky Les Noces művében és Haydn Harmonia-miséjében. Bernstein Jeremiás szimfóniájában a Chistoph Eschenbach vezette Philadelphia Zenekarral és az Orchestre de Paris-val, továbbá Bach Magnificatjával Drezdában. Az Izraeli Szimfonikusokkal Rossini Stabat Materjében szerepelt.

Hangfelvétel is készült vele Lully operák részleteiből William Christie vezényletével az Erato számára, valamint szóló CD Gershwin és Purcell műveiből a "Fuoco e Cenere" zenekarral az ATMA számára. Első filmes sikerét a „jazzénekes” szerepében aratta Harvey Keitellel Szabó István Szembesítés című filmjében. Az Ausztrál Operában rögzített Carmen alakítását nemrégiben adták ki DVD-n.

Információ és online jegyvásárlás: www.szabadter.hu

Forrás: Budapesti Nyári Fesztivál