"Az Ódry egy jó hely!"- Villáminterjú Pelsőczy Rékával

A Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves hallgatói novemberben A Bunda címmel mutatták be Gerhart Hauptmann darabját egyik osztályfőnökük, Pelsőczy Réka rendezésében. Ennek kapcsán készült villáminterjú.

 Pelsoczi Reka

 

Miért pont Hauptmann darabjára esett a választásod?

Negyedév elején olyan darabot kerestünk Solt Róbert dramaturggal az osztálynak, amelyben lehetőség nyílik egy szerep, egy karakter végigjátszására. Sokat beszéltünk szerepépítésről az elmúlt három évben különböző anyagok kapcsán, de a fiatalok mindig magukban próbáltak, mi Bagossy Lászlóval és Rába Rolanddal (osztályfőnöktársak) csak hozzászóltunk a jelenetekhez, nem rendeztük őket. Voltak hiányérzeteim ezzel kapcsolatban, nem tudom, elég hatékonyak voltunk-e... Szerettem volna végigkísérni őket egy úton. A bundában egy sor érdekes, jellegzetes szerep van, olyan emberi karakterek, akiket jellemük mulatságos helyzetekbe sodor.

    

Osztályfőnökként illetve rendezőként milyen szempontokat kellett érvényesíteni-összeegyeztetni, amikor kiválasztottad a darabot?

A legfontosabb az volt, hogy mindenkinek jusson szerep. Ez a legnehezebb, mert kevés olyan darab van, ami négy női szerepet is kínál... A másik az volt, hogy olyan legyen, ami jól állhat, kiosztható, amiben az osztály tagjairól kiderülhet valami, vagy elég sok minden.

    

Egy szereposztás elkészítése nyilván mindig komoly munka és döntések egész sorát jelenti minden előadás esetében, de egy színművészetis osztály előadásánál ez még bonyolultabb lehet…

Igen, ez nehéz. A szereposztásánál megszűnik az egyenlőség... vannak kisebb vagy kisebbnek tűnő szerepek, és vannak főszerepek. Én úgy osztottam szerepet, és az egész próbafolyamatot úgy vittem végig, mintha ez az osztály egy kis társulat lenne. Nem pedagogizáltam. Annak adtam az adott szerepet, akit legjobban el tudtam képzelni abban az alakban. A munka folyamán sikerült azonban ezeket az egyenlőtlenségeket „helyre tolni”. Azt hiszem, végül mindenkinek sok dolga és feladata van az előadásban... senki nem ülhet sokáig az öltözőben.

     

Mit-miket szeretsz az előadásban?

Hú ez jó kérdés! Nagyon szeretem a díszletet, a jelmezt, az egésznek a világát. Szeretem, hogy mindenkinek sok dolga van, és hogy jól látszik az osztály. Szeretem, hogy jól dolgoztunk, hogy a próbafolyamat elején az iránymutató filmnézések (Zöld hentesek, A tanú, A revizor Zsámbéki Gábor rendezésében stb.) olyan alapot adtak, hogy utána nem volt kérdés, milyen elrajzolt, kicsit felnagyított, groteszk alakábrázolásokat szeretnék. Szeretem, hogy levertük a port a darabról, hogy aktuális, mai, hogy játékos.

 

 

     

Van kedvenc részed?

Szeretem, amikor a második felvonás megőrül, a bírósági jelenet, és nagyon szeretem a második rész elején, amikor Fleischer doktor jön Fülöpkével, arra a részre büszke vagyok, hogy így ki tudtuk bontani. És azt is szeretem, ahogy kiderül, hogy a főbíró teljesen inkompetens.

      

Mi okozta a legnagyobb nehézséget a munkában?

Azok a jelenetek, ahol öten vannak, de csak két ember beszél, vagy tízen, és csak kettőnek van írott szerepe... ez nekem is nagyon izgalmas feladat volt, egy ilyen tablót megmozgatni, a díszletet úgy alakítani, hogy nekünk az adott jelenethez leghasznosabb legyen. Milyen kis plusz történeteket kell kitalálni, hogy a bentlévőknek legyen dolguk, tudjanak mivel játszani és ne csak álljanak, és ezek a mini cselekvések, szituációk az alaphelyzetet erősítsék, segítsék, ne ellene menjenek.

       

Téged személyesen mi érint meg, illetve mit tartasz legfontosabbnak ebben az előadásban? Osztályfőnökként, rendezőként illetve nézőként…

Nekem most az a legfontosabb, hogy ezen a próbafolyamaton együtt mentünk végig. Ez egy újabb és egy más minőség, mint az eddigi három év. Együtt dolgoztunk, szükségünk volt egymásra. Én is voltam tanácstalan, egy munka nem arról szól, hogy én vagyok a megmondóember, és mindet látok és tudok előre. Sok minden alakult a próbán. Az egyes szerepeken keresztül mindenkivel személyesebb, eggyel közelebbi kapcsolatom alakult ki.

      

Kiknek ajánlanád az előadást?

Akik szeretik a szatírákat, és azoknak, akik kiváncsiak a fiatalokra, az egyetemen tanuló színésznövendékekre. Az Ódryn sok izgalmas előadás van, sok megszokottól eltérő kisérletező jellegű dolog, rendezőhallgatók vizsgái, színészhallgatók mesterségvizsgái, színésznövendékek önálló kezdeményezéseire létrejövő előadások. Az Ódry egy jó hely!

     

 

süti beállítások módosítása