Ingyenélők - Csiky Gergely művét mutatja be a Nemzeti

Csiky Gergely Ingyenélők című vígjátékát Lendvai Zoltán rendezésében szombaton mutatja be a Nemzeti Színház a Gobbi Hilda Színpadon.

 

A Nemzeti Színház ajánlója:

 

Hazafias érzelmekkel manipuláló szélhámosok, őket múltjukkal zsaroló csalók, naiv fiatalok és őket szégyentelenül kihasználó felnőttek. Boldogság, vagy legalább boldoguláskeresés. Kis magyar valóság. Az évszám az 1870-es évek. A helyszín: Pest-Buda. A műfaj: vígjáték. A szerző a kor egyik legizgalmasabb drámaírója, (nem) mellesleg katolikus pap, teológiai professzor: Csiky Gergely. A darab, mely a Nemzeti Színházban debütált 1880-ban, most visszatér születése helyszínére.

 

„A valódi drámaíró csak saját korának tükre lehet, utat kell törnie, korának ízlését kell szolgálnia, finomítva és nemesítve azt, korának mozgató eszméit, bajait és erényeit kell feltárnia” – fogalmazta meg Csiky Gergely ars poeticáját, amit annyival kell kiegészítenünk, hogy a valódi dráma túléli szerzőjét, és az utókorhoz is szól, mert évtizedek, évszázadok múlva is aktuális. Csiky Gergely 1874-től a Nemzeti Színház házi szerzője volt, a drámaírói technika és formaérzék már kezdetektől fogva jellemző volt a fiatal pap munkáira.

 

ingyenelok-nemzeti-szinhaz 51

Fotó: puskelzsolt.hu

 

A Nemzeti akkori igazgatója, Szigligeti Ede támogatta, meglátta benne az új, termékeny tehetséget, aki eredeti magyar színművekkel látta el évtizedekig a magyar színházakat. Szigligeti Ede halála után a Nemzeti szintén legendás igazgatója, Paulay Ede segítette színpadra Csiky Gergely munkásságának legjavát. Minél nagyobb sikere volt íróként, minél több szállal kötődött a színházhoz, annál nehezebb volt megfelelnie egyházi elöljárói elvárásainak. Ezért 1880-ban kilépett az egyházi rendből, később áttért az evangélikus vallásra és megnősült.


Abban az évben mutatták be a Nemzeti Színházban A proletárok című színjátékát, amelyet később Ingyenélők címmel játszottak többnyire. A főszereplő Prielle Kornélia a premier napján kijelentette, hogy nem lép fel, mert úgyis megbukik a darab. Másnap viszont a lapok óriási sikerről számolhattak be: „Siker… lelkesedés... zajos tapsvihar… A szerző a hazai talajból merítette most tárgyát, a talaj nagyon hálásnak bizonyult neki.” Csiky Gergely, akinek ezt a darabját csak a Nemzetiben 137-szer játszották, ezzel a belépővel a magyar színpad első igazi sikerszerzője lett…


Mikszáth Kálmán írta a szerzőről: „…merész kézzel, éles megfigyeléssel nyúlt be az élő magyar társadalomba, egy sereg pompásan kidomborított, vérből és húsból való alakot vonultatott fel a színpadra.”

 

ingyenelok-nemzeti-szinhaz 2 

Fotó: puskelzsolt.hu

 

Lendvai Zoltán rendező a darabról:

 

Lendvai Zoltán az MTI-nek szerdán elmondta, sok olyan áthallása van a darabnak, ami semmit sem vesztett az érvényességéből. Az Ingyenélők arról szól, hogy semmi sem fekete-fehér, hogy az ember nem egyértelműen jó vagy rossz, kérdés, ki hogyan tud boldogulni ebben a furcsa világban, ahhoz, hogy élni tudjon, miket kell elszenvednie, vagy hogyan kell besározódnia. Ez, úgy tűnik, nem nagyon változik sosem - jegyezte meg a rendező.


Felidézte, hogy a darabválasztáskor több szerző is szóba került, majd közös gondolkodás után alakult ki, hogy Csiky Gergelynek ezt a művét állítja színpadra. Hozzátette: a szempontok között volt, hogy klasszikus, lehetőség szerint magyar darabot, vígjátékot válasszanak, amely kevésbé ismert. Az Ingyenélőket hosszú időn keresztül nem játszották, pár évvel ezelőtt fedezték csak fel újra: Máté Gábor Egerben állította színpadra, majd Valló Péter és Szikora János is megrendezte.

 

"Azt gondoltam, hogy elég érdekes maga a történet, ahhoz képest, hogy egy csaknem 140 éves darabról van szó, még a problematikája is viszonylag mai, a figurái is bizonyos szempontból ismerősek" - mondta, hozzátéve, hogy a darab izgalmas világa, a humorhoz való közelítése és a figurák összetett érzelmi motivációi is felkeltették érdeklődését. A nagy érzelmi zűrzavartól, hogy ki kibe szerelmes, ki kit csal meg, miközben szereti, pszichológiailag is érdekes a darab.

 

ingyenelok plakat

Plakát: Orosz István

 

Az Ingyenélők stilárisan is elég sokféle: hol társadalmi vígjáték, hol szatirikus, időnként áthajlik a melodrámába, aztán kicsit bohózatba, majd visszaesik a realista igényű ábrázolásba, és megint más vígjátéki stílust használ. Már önmagában érdekes lekövetni, hogy ezek a stílusok hogyan keveredhetnek egy történeten belül, és ez milyen lehetőségeket rejt magában - tette hozzá.


Lendvai Zoltán elmondta, hogy a szöveg bizonyos részeit egyszerűsíteni próbálták. Úgy húztak belőle, hogy érthető legyen, és ne vesszen el a közönség a körülményes mondatokban, de azért a szöveg nagy része nem változott.


Mivel a mű nyelvezete nehéz, és a játékstílus is furcsa, hagyományos színpadon esetleg automatikusan réginek tűnhetett volna a darab - jegyezte meg a rendező, hozzátéve, hogy ezért a stúdió adottságait kihasználva a nézőket a játéktér köré ültették, más viszonyba hozva őket a szereplőkkel. Azáltal, hogy a színészek nagyon közel vannak, a nézők hozzáállása is közvetlenebb, természetesebb, a régi szöveg ellenére is valóságosnak láthatják a szereplőket.


Az előadásban Söptei Andrea, Tarpai Viktória, Tóth László, Bodrogi Gyula, Szarvas József, Fehér Tibor, Schnell Ádám, Tompos Kátya, Újvári Zoltán, Nagy Mari, Ács Eszter, Varga József és Olt Tamás játszik.

 

Forrás: nemzetiszinhaz.hu, MTI

 

süti beállítások módosítása