A varázsfuvola – Fischer Iván rendezése a Müpában

Fischer Iván új operarendezését mutatja be a Müpa.

„A varázsfuvola mindenkinek olyan gyerekkori élménye, ami egész életén végigkíséri. Mert ez az opera egyszerre szól a gyerekhez és a felnőtthöz. Mágikus erejű alkotás ez. Kifürkészhetetlen.” (Fischer Iván, a BFZ zeneigazgatója)

 

1572 1

A Don Giovanni és a Figaro házassága hazai és nemzetközi sikere után új Mozart-operát rendez és vezényel Fischer Iván. A varázsfuvolát háromszor láthatja a hazai közönség március 7-én, 9-én és 11-én a Művészetek Palotájában.

 

A Budapesti Fesztiválzenekar  2011-ben a New York-i Mostly Mozart fesztivál közönségének is bemutatta Don Giovanni előadását, amely a The New York Times kritikusa szerint az egyik leginkább magával ragadó, kreatív és bátor produkció volt, amelyet valaha látott.

 

2013-ban aztán a Figaro házasságáról írt a New York Post, melynek kritikusa szerint az operaelőadás „egész egyszerűen őrült jó volt”, míg a The New York Times azt írta, a Figaro – csakúgy, mint két évvel korábban a Don Giovanni – „a New York-i operaszezon fénypontja volt”, a New York Magazine pedig az év legjobb komolyzenei eseményének választotta meg a sajátos megközelítésű előadást.

 

„Tíz évvel ezelőtt, a Művészetek Palotája megnyílásakor még senki nem gondolta, hogy a világszínvonalú akusztikával felszerelt Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem adottságai azt is lehetővé teszik, hogy olyan szcenírozott darabok is előadhatóak legyenek, mint Mozart A varázsfuvolája. A BFZ-vel közös előadás nagyon szép példája nem csak egy előadó-művészeti intézmény és egy zenekar együttműködésének, hanem annak is, hányféle módon lehet megközelíteni egy klasszikus zenei darabot” - fogalmazott Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója.

 

A Művészetek Palotájával együttműködésben születő Fischer-féle operarendezések harmadik darabját, A varázsfuvolát már megszületése előtt, látatlanban meghívták Abu-Dzabiba, Amszterdamba, Berlinbe, New Yorkba, Londonba és Brugge-be is.

 

2073 1

 

A varázsfuvola Fischer Iván elmondása szerint „egy mesekönyv lapjain valósul meg, ami abba a csodákkal teli mesevilágba visz el, amit nemcsak a gyerekek, hanem a gyermeklelküket megőrző felnőttek is imádnak.”

 

"Azonosulni tudok az optimizmusával, a humorával, játékosságával, meseszerűségével, és mindenekelőtt a mély humanizmusával. Sokrétű ez a csodálatos remekmű, és éppen ez a sokrétűség áll közel hozzám. Csak az érdekel, hogy az opera minden szinten megvalósuljon. Nem szabad választani a mese, a beavatási szertartás, a jó és rossz küzdelme, a játékosság között. Mindenre szükség van, hogy A varázsfuvola gyönyörű egysége megjelenhessen" - magyarázta a muzsikus.


A kérdésre, mi jellemzi az opera hőseit, a közöttük lévő ellentéteket, viszonyokat, például Sarastro és Az éj királynője esetében, Fischer Iván kifejtette: olyan archetípusok ezek a szerepek, amelyeknek mély, misztikus gyökerei messze túlmutatnak az egyszerű férfi-nő viszonyon. "Az emberben viaskodó erők ezek, a jó és a rossz, a bölcsesség és a babona, a bosszúvágy és a megbocsátási képesség, és így tovább. Sarastro neve nyilván összefügg Zoroasterrel, és azzal az ősi világképpel, amelyben a fény (Ahura Mazda) képviseli az egyik oldalt és az őt támadó irigység (Ahriman) a másikat. Mozart és Schikaneder ezeket a bennünk rejlő erőket egy egyszerű mese kereteiben ábrázolják, úgy, hogy mindenki értse. Sarastro a jó utat, Az éj királynője a rossz utat választja, ezzel kínálva nekünk is lehetőségeket. Tulajdonképpen a közönség is, mint Tamino a mesében, egy szabadkőműves beavatási szertartáson vesz részt. Aki képes rá, bejut a fény világába, aki nem, az Papagenóként megelégszik a testi gyönyörökkel."

 

Fischer Iván a nemzetközi sztárokat felvonultató új szereposztásról is szólt. Úgy vélte, hogy A varázsfuvola szerepeit nehéz kiosztani, mert végletes képességekre van szükség: nagyon magas, vagy nagyon mély hangokra, fiúszereplőkre és így tovább. "Tamino roppant nehéz, Paminát pedig csak egy földöntúli tündér énekelheti el hitelesen. Azt hiszem, találtam egy ilyen tündért" - utalt a szerepet alakító spanyol szopránra, Nuria Rialra.

 

A kérdésre, tervezik-e a közeljövőben más operák bemutatását is, a karmester úgy felelt: "Igen, de most meg gondolni sem tudok erre, éjjel-nappal csak A varázsfuvolával foglalkozom".

 

1853 1

 

MOZART: A VARÁZSFUVOLA

Rendező és karmester: Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar és a Művészetek Palotája közös produkciója

2015. március 7., 9., 11.,

Helyszín: Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

 

Forrás: Színház.hu, MTI

 

 

süti beállítások módosítása