"Miskolcon van egy holding..." - Kiss Csaba válaszolt

Kiss Csabát márciusban távolította el a városi közgyűlés a Miskolci Nemzeti Színház éléről. A rendezőt a Librarius faggatta a lehetséges okokról.

A Librarius cikkéből:

"Ez egy hároméves, nagyon szép történet volt, ami méltatlan véget ért. De a finale ultimótól függetlenül ez egy értékes, érvényes szellemi modell. Amihez szerencsénkre hozzájárult az is, hogy – bár a polgármestert nem ismertem korábban – az első beszélgetések alapján olyan rokonszenv alakult ki köztünk, hogy az érdekemben nagyon komoly mérkőzésekbe is belement. Állítólag még magának Orbán Viktornak is ellentmondott, ami azért nem csekélység. Első körben Eperjes Károly is szándékozott pályázni, el is jött Miskolcra a csapatával, és úgy tűnt, hogy kedvére való lenne a miskolci nagyszínházi méret. Úgy szól a fáma, hogy egy nap csengett a polgármester telefonja, Orbán Viktor volt a vonal túlsó végén. Azt kérdezte, hogy lenne-e akadálya annak, hogy Eperjes Károlyt Miskolc városa a pajzsára emelje? Pont ezzel a reformkori fordulattal! Erre Kriza Ákos polgármester nyelt egyet és az mondta, hogy ők másban gondolkoznak, és elmesélte, hogy én vagyok a város jelöltje. Erre Orbán Viktor azt mondta, hogy szóból ért az ember, és letette a telefont. Ma is úgy gondolom, hogy ez egy imponálóan merész és nagystílű gesztus volt a miskolci polgármester részéről" - mesélte Kiss Csaba.

Arra a felvetésre, miszerint leváltása után az indokok között a társulat és az igazgató közötti feszültség szerepelt, elmondta, ilyesmi minden színházban van, a miskolci helyzet nem volt különböző bármely színház belső viszonyaitól. Átalakulóban voltak, új rendezők és színészek érkeztek. "Nem érzékeltem, hogy a munkát akadályozó nagyságú feszültség lett volna. Az idei év első két hónapjában volt egy mindenre kiterjedő önkormányzati ellenőrzés a színházban. Három revizor mindent átnézett, amit csak lehetett. Nem találtak semmit, az elkészült jelentésnek nem voltak negatív pontjai. Ezek után más ürügyet kellett találni" - tette hozzá. Azt is megemlítette, hogy a polgármester Érdemes művész címre terjesztette fel.

Fotó: librarius.hu

Kiss Csaba az interjúban elárulta, szerinte mi vezetett végül a menesztéséhez: "Sokat gondolkoztam, hogy vajon a rendezőtársaim intrikái játszottak-e szerepet, vagy pedig a polgármesterrel 'megfeszült' viszonyom… Így, két hónappal az esemény után azt hiszem, hogy a polgármesterrel kapcsolatos momentum lehetett a döntő. Miskolcon van egy holding, amely a közműcégeket – összesen kilencet – irányítja. Ez gyakorlatilag úgy működik, mint egy igazgatótanács. Ez igen nagy vagyon fölött rendelkező, nagyhatalmú gazdasági szervezet. Másfél éve került felszínre az a terv, amely szerint a kulturális intézményeket is bevonják a holding alá, a közműcégek mellé. Ez a szervezeti átalakítás kiterjedt volna a színház mellett a Miskolci Szimfonikus Zenekarra, az Operafesztiválra és a Csodamalom Bábszínházra is. Odáig jutott a dolog, hogy megvolt a konkrét tervezet arról, hogyan fog befolyást szerezni a holding ezen intézmények fölött. Akkor azt mondtam a polgármesternek, ha ezt keresztülnyomják, én másnap lemondok. Erre a város vezetése leállította az egész tervet. A többi kulturális cég is megmenekült, de akkortól érezhető volt az 'elhidegülés', a polgármester többször jelezte, hogy ő nem tolerálja az ilyen független viselkedést."

Úgy véli, azért nem akkor mentették fel, mert túl népszerű volt a városban ahhoz, hogy a választások előtt fél évvel megkockáztassák a lemondását. "Valószínűleg sok szavazatot veszíthetett volna miattam. Viszont a választások után fél évvel már nem volt ennek akkora jelentősége. Persze, én is naiv voltam, amikor azt hittem, hogy a színház eredményei, országos híre és felelős gazdálkodása többet ér, mint egy kétes eredményű holdingosítás" - tette hozzá.

Kiss Csaba az egykori Művészeti Tanács tagjairól is szót ejtett: "Már a kezdeti, boldog időszakban is voltak jelek, amiket komolyabban kellett volna venni. Az egyik vezetőtársam, Béres Attila – sokáig igazgató-helyettesem is volt – rendszeresen éreztette, hogy ő másként vezetné ezt a színházat, hogy ez a sokféle rétegnek szóló program számára nem pezsgés, hanem 'művelődési ház'. Az is kiderült, hogy amikor a véleményünk különbözik, akkor ő megpróbálja a saját véleményét háttérmunkával és fülbe duruzsolással érvényesíteni. Magyarán: fúrt engem. Ez tavaly decemberben jutott odáig, hogy közös megegyezéssel megvált az igazgató-helyettesi poszttól, és rendezője maradt a színháznak" - számolt be a volt igazgató, aki elmondta, szeptemberben egy újságcikkből tudta meg, hogy Béres szombathelyen főrendező lett, anélkül, hogy ezt tudatta volna vele – mindezt úgy, hogy Miskolcon állásban volt, a mai napig alkalmazott, a színház fizeti a társadalombiztosítását és a járulékait is.

Úgy fogalmazott, amíg viszonya kihűlt a város vezetői felé, addig Béres Attila "megtalálta azt az utat, ahol közbeléphetett". "A színházi világ sok mindent látott már, sok mindent elfogad. Nekem most is azzal van a bajom, hogy ezt miért nem intézik tisztán. Az bántott a legjobban, amikor Szabó Máté elvállalta az ügy rondábbik részét, és utánam a megbízott igazgató lett – első mérgemben azt nyilatkoztam, hogy Máté tulajdonképpen Béres Attila kesztyűsbábja. Ezt visszautasították, de röviddel később kiderült, hogy Szabó Máté nem is pályázik az igazgatói székre, Béres Attila viszont indul. Én úgy érzem, hogy ez átlátszó és kisstílű. Felesleges volt ezt az egészet ilyen csúnyán tönkretenni, lehetett volna más, elegánsabb elintézési módot találni" - mondta a Miskolci Nemzeti Színház volt direktora.

A Librarius kétrészes interjúja itt és itt érhető el.