Nagy-Kálózy Eszter: "Fél mondatból értjük egymást Péterrel"

Nagy-Kálózy Eszter a családjáról, férjéről és az összhangról is mesélt a Nők Lapja Café-nak.                                  

A kérdésre, hogy találkoztak Rudolf Péterrel, a színésznő elmondta: “Egy barátunk és színészkollégánk révén megismerkedtünk. Akkor már láttuk egymás filmjeit, több színpadi szerepét, de személyesen még nem találkoztunk. Mégis valamitől figyeltünk egymásra, valamitől fontos volt a másik. Igen, azt hiszem, sodródtunk egymás felé. Előbb-utóbb nyilván találkoztunk volna színpadon is, ez mégis a civil életben történt meg először, és én örülök ennek. Az első találkozás után tíz évvel később, az „És Rómeó és Júlia” című kétszereplős darabban, Vámos Miklós ötlete alapján találkoztunk újra. Mélyvíz volt, együtt találtunk ki sok mindent, valójában egymást rendeztük, véleményeztük. És akkor derült ki, hogy nemcsak a magánéletben tartozunk össze, hanem van még egy pont, ami összeköt minket: az, hogy hogyan gondolkozunk a színházról”.

Azóta már többször játszottak együtt színpadon és filmben is. Most utoljára a Kossuthkifliben, amit Péter rendezett: “Péter akár rendező, akár színésztárs, nekem mindig megnyugtató a jelenléte. Mikor játszunk, jó belenézni a szemébe, mert tudom, hogy azt kapom tőle, amit a jelenettől kell: száz százalékig ott van, támaszt és biztonságot nyújt. Amikor rendez, nagyon sok minden van a fejében, és olyankor fontos, hogy én értem őt. Nem kell hozzám hosszan beszélnie, mert pontosan tudom abból a fél mondatból is, hogy mit akar nekem mondani” – árulta el a színésznő, aki arról is beszélt, mennyire fontos számára, hogy társa észreveszi a dolgokban a jót, rá tud csodálkozni egy virágzó fára, megőriz egy-egy jelenetet a kirándulásukból.

“Az élet ezer apró történését be tudja építeni egy szerepbe vagy egy rendezésbe. De mondhatnám azt is, ahogy kommunikál. Sokat tanultam tőle, például hogy az én zárkózottságommal mégis hogyan boldoguljak a világban” – számolt be Nagy-Kálózy Eszter.

Arról is ejtett szót, hogy a rohanó életből miként tudnak kiszakadni: “Péter nagyon szereti a vizet. Megnyugtatja a látványa. Olyan erővel van jelen a természet, hogy kimos mindent az ember agyából. Persze biztos számít az is, mit élt meg gyerekként: Ráckevén a Kis-Dunánál töltötte a nyarait, lenn volt egész nap a parton, békát fogott, úszott. Most egy-egy nagyobb munka után törekszünk ki az Őrségbe, ahol van egy kis házunk, és persze vízpartot is találunk”.

http://www.nlcafe.hu/szabadido/20150811/nagy-kalozy-eszter-szinesz--interju/