Urbán András: "A jó politikai színháznak nem lehet köze ideológiához"

A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatóját a Bánk bán előadása kapcsán kérdezte az Ellenfény.

 

Az Ellenfény cikkéből:


Urbán András, a szabadkai Bánk bán rendezője elmondta, régi terve volt, hogy egyszer egy klasszikus magyar darabbal foglalkozzon. "Többször megesett, hogy a szerb irodalom fontos drámáit rendeztem, és vártam már az a pillanatot, amikor elővehetek egy nagy magyar darabot. Mert – a nagy szerb drámák kapcsán – folyamatosan foglalkoztam a szerb nacionalizmussal, és meg akartam – kellett –  nézni, hogy ez hogy is van a saját kultúránkban. Ugyanakkor szerintem a Bánk bán elég különböző módon ható előadás. Ha politikailag nézzük, akkor nagyon kritikus minden irányba, a jobboldal és a baloldal felé is. De ha szerb-magyar viszonyban nézzük, akkor a szerb közönségnek nyilván elég furcsán hat a darabbeli magyar nemzeti dömping, sőt számukra valószínűleg sokkal nemzetibbnek is tűnik, mint a magyarok számára, akik számára akár még hiányosnak is tűnhet a darabbeli hazafiság" - fogalmazott a rendező.

 

A felvetésre, miszerint az előadásban látható vita azt a számtalan, homlokegyenest eltérő viszonyt emelte ki, ahogy az emberek a hazáról gondolkodhatnak Urbán András úgy felelt: "Aki a hazát próbálja megfogalmazni, az belenyúl a saját intimitásába, és ebből próbál valamit megmutatni. Aztán ezt teszi mérlegre a másik ember vagy a közösség. A reakciók azt a kérdést vetik fel, hogy jobb vagy nem jobb az, amit te gondolsz, így mások véleménye esetleg rombolhatja is a te eredeti álláspontodat. Nyilván a közösség nemcsak összetart – pláne ezekben a kényes témákban –, hanem sok szempontból meg is oszt. A nemzeti öntudat és a haza kérdései így vezetnek el nagyon sokszor tévesen megfogalmazott kérdésekig vagy kificamított helyzetekig. Mert azt a képtelenséget kérdezik, hogy mi is az igazi identitás, vagy ha úgy tetszik, mi a valódi hazaszeretet. Számomra végül is az volt a fontos, hogy sokfajta vélemény, reakció jöjjön létre, amelyek egészen eltérő gondolatokat generálhatnak. Az pedig, hogy ez a jelenetben egy veszekedős vita formájában jelenik meg, az pedig nem dokumentum, hanem társadalombírálat."

 

Urban

Fotó: magyarszo.com


Urbán András hangsúlyozta, ha az "elkötelezett színház" kifejezést, vagy a "politikai színház" fogalmát használjuk, annak akkor van értelme, ha valamifajta összetett igazságot keresünk, s nem valamelyik politikai oldal irányzatának akarunk megfelelni. "Tehát nem az aktuális politikai diskurzus részeként akarsz megfogalmazni valamit, hanem épp azt megtagadva, sőt megkérdőjelezve, bírálva szólsz hozzá fontos kérdésekhez. Függetlenül a politikai oldalaktól. Tulajdonképpen kritikusan viszonyulsz mindahhoz, ami nem elfogadható vagy épp igazságtalan a politikában, a társadalomban. A jó politikai színháznak nem lehet semmiféle köze bármilyen politikai ideológiához, bár a politikai színház egyik alapvető értelmezése éppen egy adott ideológia képviselete" - tette hozzá.

 

"Azért is volt ez érdekes Újvidékén, mert még mindenki a régi Jugoszláviában szocializálódott, ami már egy ideje nincs. Az emberek végül is elvesztették a hazájukat, mert az az ország, amiben felnőttek, egyszerűen megszűnt. A fiatalabb generációnak ez nyilván már nem annyira fontos élmény. Ugyanakkor a hazaszeretet témája egy kisebbségi helyzetben alapvető dilemmákkal jár. Hisz azonnal előhívja a kisebbségi kettős tudatát, hogy ide is tartozik, meg oda is. Vagy ide se tartozik, és oda se. Ha átjöttünk Magyarországra, akkor régebben jugónak, újabban szerbnek mondanak bennünket. De Jugoszláviában meg magyarok voltunk, azaz kisebbségiek, végső soron mindkét országban élt velünk szemben valamifajta megkülönböztetés. Vannak persze jó pillanatok is az életben, amikor mind a két helyen otthon érzed magadat. De ebből a kettős helyzetből adódik az a fajta rálátás is, hogy az ember képes függetlenül gondolkozni. Ha akár itt, akár ott meg akar felelni, akkor nyilván ezt elveszti" - mondta Urbán András.

 

A teljes interjú itt olvasható.

 

süti beállítások módosítása