Friedrich Dürrenmatt, a 20. század nagyhatású svájci drámaírója a Nyugatrómai Birodalom bukásának okait, a hatalommal bíró ember felelősségét kutatja A nagy Romulus c. darabjában.
Ajánló a darab elé:
Dürrenmatt történetének hőse Romulus, az utolsó római császár, aki megpróbálja megérteni a világtörténelem alakulását, megpróbálja felfogni az összefüggéseket – megpróbálja megválaszolni, mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? És miután félelmét legyőzte, méltónak találja magát arra, hogy ítélkezzen saját birodalma felett. A kérdés az, hogy miként befolyásolhatja egyetlen ember a világpolitikát, a jövőt, amikor még a jelenre sincs már pénz az államkincstárban?
Az európai kultúra sokszínűsége, a pénz meghatározó szerepe a politikában – valamint az egyéni társadalmi felelősség olyan kérdések, amelyek bonyolultsága és fontossága megkérdőjelezhetetlen. A frissesség kulcsa a humor, az a bölcs szellemesség, amellyel Dürrenmatt a világot, az embert szemléli.
Az alkotók szavaival:
– Ez egy szatíra, ami egyértelműen a 20-21. század problémáira reflektál azzal, hogy a távoli múltba helyezi a történetet, és az irónia fegyverét hívja segítségül – mondta el Keszég László, az előadás rendezője. – A viszonyok, amelyekben a nagypolitikát alakító személyek élnek, egészen hasonlítanak a mai világunkban működő kapcsolatokra. Ettől függetlenül nem célunk az aktuálpolitikát belevonni az előadásba, hiszen ennél jóval mélyebb a műn üzenete: Dürrenmatt azt mondja ki ebben a darabban, hogy a történelem és a politikai viszonyrendszerek periodikusan ismétlődnek. Mindannyian egy mókuskerékben vagyunk, ettől sokan megcsömörlünk, mégsem tudunk kitörni.
– Ez egy erőteljesen verbális darab, rengeteg szóviccel dolgozik. A humor mellett azonban el is gondolkodtat. Az én célom az, hogy észrevegyük magunkat a darabban – hangsúlyozta a rendező. – Ez is annak a nevelő, tanító munkának a része, amit a Miskolci Nemzeti Színház felvállalt, hogy miközben az előadásaival igényesen szórakoztat, gondolkodásra késztessen – tette hozzá.
Fandl Ferenc formálja meg az előadásban Romulus Augustust, az utolsó római császárt. – Számomra nagyon izgalmas a munka ezzel a darabbal. Napról napra, próbáról próbára egyre több oldalát ismerem meg ennek a sokszínű és sokrétű karakternek – árulta el a színművész. – A szerepépítés során nagy kihívást jelent, hogy nagyon éles váltás van az első és a második felvonás Romulusának jellemében. A darab 24 óra leforgása alatt játszódik, így egyik pillanatról a másikra kell megtörténniük azoknak az érzelmi változásoknak, amelyek többynire csak hosszú idő alatt alakulnak ki egy emberben – tette hozzá. – Sokkal többet jelentenek ebben a darabban a ki nem mondott gondolatok, mert amit elbeszélünk, az csupán a felszín. Ezért is izgalmas színészi feladat számomra Romulus – mondta el Fandl Ferenc.
– Azt érzem, hogy mindenki baráti viszonyba került az anyaggal. Fantasztikus karakterek, és nagy játéklehetőségek rejlenek még a legkisebb szerepekben is, mert minden gesztus egy fontos fogaskerék az előadásban. Minden karakter egy-egy el nem mesélt történetet képvisel, ettől lesz ennyire érdekes az összes szereplő.
Friedrich Dürrenmatt:
A NAGY ROMULUS
történelmietlen történelmi komédia két felvonásban
Fordította: Fáy Árpád
Romulus Augustus, nyugatrómai császár FANDL FERENC
Julia, a felesége NÁDASI ERIKA
Rea, a leánya LOVAS ROZI
Isauriai Zénó, keletrómai császár KINCSES KÁROLY
Aemilianus, római patrícius LAJOS ANDRÁS
Mares, hadügyminiszter CSERVENÁK VILMOS
Tullius Rotundus, belügyminiszter DÉNES VIKTOR
Spurius Titus Mamma, a lovasság prefektusa VICEI ZSOLT m.v.
Achilles, komornyik SZATMÁRI GYÖRGY
Pyramus, komornyik SALAT LEHEL
Caesar Rupf, nagyiparos MOLNÁR SÁNDOR TAMÁS
Phylax, színész FECZESIN KRISTÓF e.h.
Appolyon, görög műkereskedő FARKAS SÁNDOR
Odoaker a germánok fejedelme HARSÁNYI ATTILA
Theodorich, unokaöccs SOMHEGYI GYÖRGY e.h.
Phosphoridos, kamarás KOKICS PÉTER
Szakács OSVÁTH TIBOR
Futár, Katona MOLNÁR RÓBERT
Díszlettervező: ÁRVAI GYÖRGY Jászai-díjas
Jelmeztervező: SZŰCS EDIT
Zene: SZESZTAI DÁVID
Dramaturg: ENYEDI ÉVA
Ügyelő: GAZDÓF DÁNIEL
Súgó: BÍRÓ KLÁRA
Rendezőasszisztens: EGYÜD TÜNDE
Rendező:
KESZÉG LÁSZLÓ
Bemutató: 2015. október 9. Nagyszínház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.