Friedrich Dürrenmatt A nagy Romulus című komédiájából készít előadást Keszég László a Miskolci Nemzeti Színházban. A rendezőt a Borsod Online kérdezte.
"Ezt a darabot mindig is komoly politikai nyilatkozatként olvastam. Az is lenyűgözött, hogy egy 27 éves fiatalember írta. Mint Shakespeare a Titus Andronicust. Sokáig gondolkodtam is annak idején, melyik legyen a kettő közül az első profi rendezésem. A Titus Andronicus mellett döntöttem, de A nagy Romulus továbbra is foglalkoztatott. Amikor elkezdődött ennek az évadnak a tervezése, erre a darabra gondoltam. Tudtam, ez élő szöveg. De, hogy ennyire arcul csap majd bennünket a változás szele, és hogy képtelen lesz reagálni a világ arra, ami most történik, erre a nem jó fejleményre, hogy ez ilyen mellbevágó lesz – azt nem gondoltam" - mesélte Keszég László.
Fotó: Bujdos Tibor, boon.hu
A rendező elmondta, az aktualizálást demagógiának érezné, ami távol áll a színházi ízlésétől. "Hogy a végén összefoglaló értekezés legyen arról, a világ mennyire rossz irányba halad, és mennyire reménytelen a helyzet – ezt elmondja Kertész Imre, vagy Nádas Péter. Ehhez nincs elég munícióm, de azt tudom, hogy az összetett dolgokat összetetten, a maguk összetettségében kell megérteni és nem leegyszerűsítve" - tette hozzá.
"Azt hiszem, Romulus azt is képviseli, hogy a régen elkövetett bűnökért rajtunk csattan az ostor. A régi bűnök miatt lelkiismeret-furdalásunk van, miközben feltűnik valahol egy sokkal dinamikusabb, az adott pillanatban erősebb nép. És leigázza a túl intelligens, túl kifinomult, a dzsungelharcot elfeledő társaságot. Amikor Dürrenmatt ezt írja, 1954-ben, óriási világégés után vagyunk. Csak egy kis időt nyertünk, de semmi nem változott, mert az ember természete sem változott meg. Hataloméhes, gátlástalan, agresszív. És előbb-utóbb bekövetkezik a vég" - fogalmazott a rendező.
"Nem tudom, tudunk-e tanulni. Néha még azt is el szoktam hinni, hogy van értelme ilyen előadásokat csinálni. Mert ha nem is mindenki, de hátha a közönség egy része rájön, megérti, hogy manipulált. Hogy minden manipulálva van, semmi természetes nincs a mai világban. Az elmúlt években az volt a vezérfonalam, hogy olyan darabokat találjak, amelyekben felvillanthatunk gondolatokat erről: a manipuláció nem jó. (...) Nem kell kilépni a társadalomból, és nem kell paranoidnak sem lenni. Ha a közönség megérti, hogy kik azok, akik manipulálnak, ha belátja, hogy manipulálva van, esetleg tud ellene tenni. Egyébként meg csak frusztrálja, letöri a helyzet. Én azt hiszem, a paranoia is a manipuláció eredménye" - hangsúlyozta Keszég László.
A teljes interjú itt olvasható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.