Hogyan tud érvényesülni egy nő egy férfiak dominálta világban?

A Csokonai Színház Ha álom az élet című bemutatója George Sand művei alapján idézi meg a különös sorsú írónő életét és művészetét egy zenés fantáziajátékkal.

Egy sokszínű, összetett alkotóművész, George Sand alakját kelti életre a Csokonai Színház új évadának első bemutatója. Adélaïde Pralon, a fiatal francia drámaíró, rendező és műfordító harmadszorra tért vissza Debrecenbe, a Csokonai Színházba. Előbb a Képzeletbeli operett és az Imígyen szóla Louis de Funès című előadások rendezőasszisztense és társrendezője volt Valère Novarina oldalán, most pedig különleges projektbe fogott a színház két színésznőjével, Varga Klárival és Szakács Hajnalkával.

             Varga Klári és Szakács Hajnalka a Ha álom az élet előadásában (forrás: Csokonai Színház)

George Sand, kinek élete egy megálmodott álom: Apja hegedűjének hangjára és anyja négyes táncára születik egy gyermek: Amandine Lucile Aurore Dupin. A kis család szinte idilli boldogsága az apa halálával véget ér, és az ekkor hétéves Aurore az apai nagyanyja és az anyja közti viszály áldozatává válik. Aurore magányából, hit iránti vágyából és az irodalom általi szeretetéből születik meg képzeletbeli barátja, Corambé, aki átsegíti őt a nehéz éveken. Aztán a kislányból apáca lesz, majd feleség, anya, végül független nő. Regényt, levelet, naplót ír, szeretőt tart, fest, zenét szerez, bábokat készít, az öngyilkosság gondolatával játszadozik, fordít, gyermekeit neveli. Megír mást és megírja magát. Sokoldalú, mintegy állandó mozgásban és átalakulásban lévő, lehengerlő jelenség. Pusztán praktikus okokból: nő férfiruhában.

A rendezőnő egy éven át foglalkozott George Sand hatalmas életművével. Az önéletrajzi írásait vette kézbe először (naplók, útirajzok, memoárok, levelek), a regényeivel folytatta (Indiana, Lélia, Consuelo), majd felfedezte alig ismert színműveit. Ezekből az írásokból született egy új mű, amelynek minden egyes sora George Sandtól származik. 

            Varga Klári és Szakács Hajnalka

„Egy mélységesen emberi nőt ismertem meg, aki a könyveiben teljesen kiadja magát, aki mindennel együtt vállalja azt, aki, aki kigúnyolja a közvéleményt, aki nem akar megnyerni magának senkit, viszont folyamatosan kutatja a létezését, a helyét, az élete értelmét. Volt róla a fejemben egy homályos kép, egy erős, érinthetetlen, tekintélyt parancsoló alak, és aztán megismertem egy valódi nőt, egy bátor és törékeny, magabiztos és bizonytalan, úttörő és anyáskodó nőt, egy filozófust és költőt. Egy irodalmi nagyságokkal (Hugo, Balzac, Zola, Faubert stb.) teli évszázad közepén árad belőle a szabadság, az egyszerűség, a tiszta levegő” – fogalmazott Adélaïde Pralon. 

Hogyan tud érvényesülni egy nő egy férfiak dominálta világban? Hogyan értetheti meg magát anélkül, hogy kivetkőzne önmagából, hogy álruhát öltene? Hogyan lehet egyszerre szerető, anya és művész? Létezik-e tipikus női alkotás? Ezekre a kérdésekre keresik a választ az alkotók. 

        Varga Klári és Szakács Hajnalka

„Még soha nem vártam ennyire szerepet, mint ezt. Sand vállalta, hogy megvalósítja önmagát egy olyan korban, ahol a közvélemény szerint egy nőnek annyi dolga volt, hogy férjhez megy, gyerekeket szül. Nem hiszem, hogy én ehhez elég bátor lettem volna” – mondta Szakács Hajnalka az előadás kapcsán. 

„Sand pontosan tisztában volt azzal, hogy a kortársai számára ő érthetetlen. A szabadságot imádom benne. Az elsők között volt, aki kijelentette, hogy elválik, s főúri származása ellenére elindult a saját útján, próbálta megkeresni a betevő falatot. Én egy gyáva nyúl vagyok, ő meg egy bátor oroszlán volt. És annyira mámoros belebújni egy bátor oroszlán bőrére” – vall Varga Klári a szerepéről. 

Az előadás bemutatója szeptember 29-én lesz, majd október 3-án is látható a debreceni Csokonai Színházban, este 7 órai kezdéssel.

(Forrás : Csokonai Színház)

Kapcsolódó cikkek

Évadnyitó gálával indít a Csokonai Színház
Évadzáró a Csokonai Színházban