„Minden eddigi próbaidőszak masszív tanulási folyamat volt számomra”

Tési Dóri jelenleg a STEREO AKT tagja. A STEREO 5 Fesztivál alatt mesélt a színházról és eddigi munkáiról.

Tési Dóri lelkes önkéntes-gyakornokként került a Mentőcsónakhoz, majd évekig Pass Andreával dolgozott együtt, végül a STEREO AKT-nál kötött ki.

Hogyan kerültél a színház közelébe? 

Irodalmat és esztétikát tanultam a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol sokat foglalkoztunk színházesztétikával és kreatív írással. Rengeteget jártunk színházba - bár ez főként a Katonára, az Örkényre és a régi Nemzetire korlátozódott, egy-két Bodó, Mundruczó vagy Schilling rendezést leszámítva. Az egyetem vége felé fogalmazódott meg bennem, hogy minden, ami örömmel tölt el, amiért lelkesedni tudok, valahogy összpontosul a színházi dramaturgiában. 

tesi_dori_foto_lenkes_ildiko.jpgTési Dóri (fotó: Lenkes Ildikó)

Akkor épp nem indult a szak az SZFE-n, úgy döntöttem, hogy szerencsét próbálok, és igyekszem minél több időt színház közelben tölteni, és a gyakorlatból tanulni. Az akkor még a Szputnyik szárnyai alatt működő Mentőcsónak hirdetett önkéntes-gyakornoki lehetőséget, itt ismertem meg Pass Andit, akivel az azóta eltelt három évben hét előadásban dolgoztunk együtt.  

Mi volt a legemlékezetesebb pillanatod asszisztensként?

Nem szeretek magamra a szó klasszikus értelmében vett asszisztensként gondolni, lehet, hogy egy kőszínházi próbafolyamatban nem is igazán állnám meg a helyem. Minden eddigi próbaidőszak egy hihetetlenül impulzív és masszív tanulási folyamat volt számomra. Kényszerű kerülőút, amin járok, de visszanézve, nem cserélném el: az, hogy egy próbafolyamat alatt egyszerre gondozom a szövegkönyvet, világosítok, szerelek és díszletet festek, kellékeket és jelmezeket válogatok, adott esetben zenélek - olyan sokféle aspektusból enged rálátni a színházcsinálásra, amiért nagyon hálás vagyok.

Persze nem mindegy, hogy az ember milyen rendező mellé kerül, én borzasztó szerencsés vagyok, mert Pass Andi és Boross Martin is nagyon odafigyel arra, hogy olyan feladatokat adjanak, amik lehetőséget kínálnak a fejlődésre, tapasztalatszerzésre.  

Hogyan született meg az együttműködés a STEREO AKT-tal, ahol jelenleg produkciós asszisztens vagy? 

Martinnal akkor ismerkedtem meg, amikor a Cím Nélkül (hajlék-kaland-játék) című interaktív színházi társasjátékot rendezte a Mentőcsónaknál. Később bevett egy dokumentumfilm forgatásba is, siklósbodonyi fiatalokkal közösen készítettük el a Remake_bodonyt, ami az egyik legmeghatározóbb élmény volt az életemben. A forgatás után döntöttünk úgy, hogy a jövő évadban már a STEREO AKT társulati tagja leszek.   

Mi fogott meg a színházi nevelésben?

A Mentőcsónak annak idején azt tűzte zászlajára, hogy olyan aktuális társadalmi kérdésekről gondolkodik közösen a fiatalokkal, mint az előítéletesség, a magyarországi mélyszegénység, a rasszizmus, a menekültkérdés, a demokrácia, a kivándorlás problematikája. Nagyon fontosnak tartom ezt a tevékenységet, ez olyasvalami, ami mögé teljes mellszélességgel lehet és kell állni. Az, hogy a próbafolyamatok 90 százalékában új kortárs magyar drámaszövegek születését lehet végigkövetni, már csak hab a tortán. 

Ha jól tudom, Kurta Nikével az első közös munkátok a Kerekasztal Színház pályázatára írt tantermi dráma, a Néma bohócok. A második a Staféta-nyertes Doboz című projekt. Mit lehet tudni a Dobozról? 

Így van. A Néma bohócok egy kortárs ifjúsági regény, Wéber Anikó  El fogsz tűnni című munkájának az adaptációja. Itt arra törekedtünk, hogy az osztályközösségen belüli abúzust ne az áldozat vagy az agresszor, hanem a passzív szemlélődők szemszögéből vizsgáljuk. A Doboz saját dráma, amit jelenleg is írunk, ennek kiindulópontja a The Wolfpack című dokumentumfilm. A történet szerint az apa azért, hogy megóvja családját a fogyasztói társadalom borzalmaitól és a világban rájuk leselkedő veszélyektől, több mint tieznöt éve egyáltalán nem engedi ki őket a lakásból. Az anya és a három fiú gyakorlatilag egy dobozban él, semmilyen kapcsolatot nem tarthatnak a külvilággal. A fiúk a túlélésért játszani kezdenek: az apától kapott több száz videó kazetta alapján lejegyzik, megtanulják, majd saját készítésű karton kellékek segítségével megelevenítik a filmtörténet kultikus és klasszikusait. Az előadást egyébként Varsányi Péter fogja megrendezni, a bemutató várhatóan decemberben lesz a Jurányi Ház kamaratermében. 

Az interjút, amely a Jurányi Latte sorozat részeként jelent meg.  Bordás Katinka készítette.

A STEREO 5 Fesztiválról bővebb információ itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

Fesztivállal ünnepli ötödik születésnapját a STEREO Akt

süti beállítások módosítása