A Finita la Commedia

A Finita la Commedia alkotócsoport 2008. február 29-én és március 1-én Helsinkiben - a kortárs táncot, táncszínházakat befogadó helyszínen - a  ZODIAK-ban mutatta be Emberkönyv címû elõadását, a Magyar Napok keretében. A fellépés lehetõsége a 2007-es Fringe Fesztivál szakmai díja is volt egyben, ahol a társulat a Medusa piercing elõadással szerepelt.

Helsinkiből hazatérve az Emberkönyvet a hazai közönség is megtekintheti a Sirályban (Király u. 50.)  2008 március 5-6-án 20 órai kezdettel.

Finita la Commedia: Emberkönyv 45’

Szabad lény: Fehér Ferenc
Koreográfia: O. Caruso, Fehér Ferenc
Videó: Szenteleki Dóra
Zene: Fehér Ferenc
Fény-Hang: O. Caruso
 
Rendező: O. Caruso

"Fehér Ferenc szabad lény jelenléte (mozgása, tánca, hiánya) -törekvésében és tartalmában - a szembenállásban, a lázadásban tükröződő szabadságvágyat, a szabad önkifejezésre törekvést, az önmegélés igényét fejezi ki. A mi szemszögünkből, az újra és újra berögzülő művészeti és társadalmi normákkal, elvárásokkal való szembenállás szinonimájaként jelenik meg. Mint alkotás, a felismerés igényéből fakad. Mert valamit valahol elvesztettünk. Végérvényesen." /O. Caruso, 2005./


Az Emberkönyv letisztult, a sokkoló eszközökkel csínján bánó, szinte puritán műalkotás. (.)
Fehér, bár az Emberkönyvben esendő, kudarcokba botló teremtményt (a szerepneve: Szabad lény) alakít, előadóművészként mára odáig jutott, hogy egyedül, egy szál felrántott nadrágban, különösebb színpadi látványelemek nélkül atmoszférát teremt, és játékával, mozgásával majd egy teljes órán át leköti a publikum figyelmét. (...) előadásában a "semmi" is hatásos tud lenni." /Kutszegi Csaba, Színház 2006. február/

****
 
Ahogy a kereszt vitelével, mint élet-és halál-(étel és ital) áldozattal a Megváltó a  magára vett emberi bűnöket, úgy hordozza Fehér hihetetlenül flexibilissé formált teste az enciklopédikus igényű rendezői gondolatot: a különféle lecsúszott létállapotok, szituációk megjelenítése a színészi önfeltárás-önfeladás magas fokán, a cselekvő alak által virtuózan kibontva megy vége." /Pap Gábor, Ellenfény, 2006/4./

****
 
Fehér Ferenc vibrálóan törékeny, iszonyatosan erős, gyermekien kiszolgáltatott, angyalian sérthetetlen. Villámként cikázik, bábként szögletes, kitart és visszatart, gigászi energiákat sűrítve. Robban, de lebeg, örjöng, mégis gyengéd. Csökött mozgása egy pillanat alatt Dávid-szépségű szoborrá merevedik, aminek megjelenítéséhez legalább egy Nádas Péter kellene.
Sikolt, üvölt, sír és vacog. Csecsemőhangja kihívja a segítő jóságot, tombolása az együttérzést. Mimikája még egy győzhetetlen fegyver, mozdulatainak gömbölyűsége, végtelen zeneisége eláraszt, elbűvöl, letaglóz. Az ember valóban Ő, a legázolt, a megkínzott, a védelemért esengő, az örök gyermek, az örök remény. /Fehér Elephant, kulturális ajánló portál/

Díjak:
• 2006 Szarajevó, Bosznia-Hercegovina, 9. Teatarfest, Emberkönyv, A legjobb előadás díja,
• 2005 Dunaújváros, I. Monotánc Fesztivál, Emberkönyv/részlet, EXIT, Fődíj

Forrás: Finita la Commedia
Fotók: Nehéz Andrea/szinhaz.hu

süti beállítások módosítása