"Óriási feladat Az ember tragédiáját hallássérülteknek tolmácsolni, mert Madách Imre régies nyelvezetű szövegét még a halló embereknek sem feltétlenül egyszerű megérteniük. Ez a produkció ugródeszka számomra, ezért nagyon magasra tettem a lécet" – mondja Vörös Krisztina jelnyelvi tolmács, aki a 90 decibel elnevezésű projekt résztvevőjeként jelelt a 80 éves Szegedi Szabadtéri Játékok nyitányán. Cikkünkből kiderül milyen nehézségekkel szembesült munkája során.
A nézők a színpad két oldalán, kivetítőkön láthatták a jelelő szakembert, aki a nézőtér mellett kapott helyet. Mérföldkő volt ez az előadás az esélyegyenlőségért dolgozók számára, hiszen először játszottak hazai szabadtéri színpadon jelnyelvi tolmácsolással.
Vörös Krisztina jelnyelvi tolmács
Fotó: Karnok Csaba
A siketek és nagyothallók számára is élvezhetővé tette a Szegedi Szabadtéri Játékok tegnapi nyitányát Vörös Krisztina jelnyelvi tolmács, akit kivetítőkön láthatott a Dóm téri közönség.
"A próbák kezdete óta kinn vagyok a Dóm téren, végig kiváló volt az együttműködés a rendezővel és a színészekkel, akik pozitívan fogadtak. Testvérem és kollégám, Vörös Zsolt és siket mentorom, Sáfrány Margit segített a munkában. Bár végig én jeleltem az előadáson, ez nem egyszemélyes feladat. Mindketten sokat segítettek a felkészülésben, például hasznos tanácsokat adtak, amikor egy adott szövegkörnyezetet másképpen tolmácsoltak volna, mint én. Néhány szó jelentésének utána kellett néznünk az idegen szavak szótárában és az interneten. Nem tudtam például, hogy mi a „hagymázos őrülés" – utóbb kiderült, hogy lázasan megőrült embert jelent. Akármennyire is bonyolult a szöveg, az ember szíve csücskévé válik. Akarva-akaratlanul idézgetünk belőle a kollégáimmal – néha az agyukra megyünk a többieknek. A siketek és nagyothallók a 90 decibel projekt és a szabadtéri együttműködésének köszönhetően ingyen láthatták a Tragédiát" – meséli a szegedi jeltolmács.
Vörös Krisztina 2003 óta foglalkozik jelnyelvi tolmácsolással, és a színházi munka sem idegen számára. Először 2007-ben jelelt a szegedi nagyszínházban a Tricikli című előadáson, azóta is többször felkérték már, hogy közreműködjön különböző produkciókban. Úgy tudja, a Szegedi Nemzeti Színház tervezi, hogy szeptembertől kéthavonta rendez jelelt előadást.
Forrás: Délmagyarország
Tudta Ön?
Minden országnak van saját nemzeti jelnyelve.
A magyar jelnyelvet 2009-ben ismerte el hivatalos, önálló nyelvként az Országgyűlés, biztosítva eel saját nyelvük használatának jogát.
Az új alkotmány védi a magyar jelnyelvet és azt a magyar kultúra részeként ismeri el.
A jelnyelvet használók hivatalos megnevezése siket és nem süket!
Magyarország lakosságának 10 %-a hallássérült, ebből körülbelül 60 ezren jelnyelvhasználó siketek.
Siket az a személy, akinek mindkét fülön 90 dB (decibel) a hallásküszöb értéke. Ez a hangérzékelés teljes hiányát jelenti.
A siket személy nem néma, képes a beszélni, de beszédkészsége a hallás hiánya miatt nehézkes. A beszédet a hallás segítségével sajátítjuk el, ha nincs hallás, saját hangunk kontrollálása is akadályokba ütközik.
A vizuális élmények meghatározóak számukra, hiszen a világot vizuálisan érzékelik, így ez a képességük az átlagosnál jóval fejlettebb.
A siketek elsődleges kommunikációs eszköze a jelnyelv, használata közben jelelnek, nem mutogatnak.
A 90 decibel Projekt egy magánember kezdeményezése, mely azzal a céllal jött létre, hogy az ország színházaiban rendszeressé válhassanak a siketeknek és nagyothallóknak akadálymentesített előadások, melyek mindegyike integrált, tehát hallók és hallássérültek együtt ülnek a nézőtéren. Utóbbiaknak a megértést jelnyelvi tolmács és indukciós hurok (hangerősítő) segítik.
www.90 decibel.hu
Adományával, támogatásával Ön is segítheti munkájukat!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.