Új Színház-ügy: Flashmobbal és új videóval is tiltakoztak

Van, aki sárga lapot mutat Dörneréknek, van, aki videón üzen. A tiltakozások az Új Színház ügyében folytatódnak.

2011. október 30-án 16 órakor a Kulturális Ellenállás nevű facebook csoport szervezésében tiltakozásra került sor a Hősök terén. A megjelentek (futball-szimbólumot kölcsönvéve) sárga lapot mutattak fel Budapest vezetésének, amely a demokráciával alapvetően ellentétes módon vette semmibe a szakmai zsűri véleményét az Új Színház igazgatóválasztásán.

 

A tiltakozás nemcsak a Facebookon, hanem az Aznemlehet.net-en is folytatódik. A kampányhoz csatlakozott Kováts Kriszta színész-rendező, aki szerint mindenkinek alá kellene írnia a petíciót, ami "nemzeti minimumot fogalmaz meg".

A Revizoron pedig két írás is megjelent Új Színház-ügyben. Az egyiket Radnóti Sándor jegyzi, aki A tárogató című cikkében Csurka István Ascher Café című dolgozatára reagál:

Ezen a nyáron a szigligeti Aranypatkó teraszán ültem – egy közeli másik asztalnál Csurka István és Dörner György. Még el is játszottam a gondolattal, hogy kocsim csomagtartójából kiveszem a hónapok óta ottfelejtett-hurcolászott Magyar Fórum-címlapot, rajta ábrázatommal Heller Ágnes és Vajda Mihály – valamint a bilincsbe vert Zuschlag János – társaságában, fölötte a vicces címmel, hogy „Zuschlag nem filozófus”, s „Mester, dedikálnád?” kérdéssel járulnék asztalához. De aztán elhessegettem a gondolatot; nem provokálok roskatag, öreg csirkefogókat. Nem sejtettem, hogy Isten és egyelőre nem teljesen tisztázott módon bizonyos földi hatalmak még egyszer a kezébe adják a tárogatót.

Az esemény jelentőségét, hogy újnyilasok foglaltak el egy kulturális intézményt, és ezentúl adóforintjainkból fognak ott színházat csinálni – mindenki megértette. Ez nem politikai kinevezés és szakmaiság szokásos ellentéte, hanem egy újabb határ átlépése. A szerencsétlen főpolgármester rákényszerült/vakon döntött/elszánta magát erre a lépésre – nevének megőrzése a magyar kultúra történetében immár biztosítva van. Az ismert és ismeretlen tiltakozók szokásos halmazánál ezúttal többen értették meg, hogy a nevetséges, ostoba, teljes körűen – saját, egyetlen megfogalmazott célkitűzésére, a magyar dráma ügyére is kiterjedő módon – műveletlen és tájékozatlan, kódoltan zsidózó „pályázat” győzelme nem szakmai kérdés és nem a magyar színházi élet belső ügye. Folytatás a Revizoron.

Imre Zoltán írásában az Új Színház esetét jelenségként értelmezi:

"(....) A jelen problémái többnyire összefüggésben állnak a múlttal. Ebben a tekintetben a színház sem kivétel. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a színháznak a Kádár-korszakban többé-kevésbé pontosan kijelölt helye volt. Egyrészt a szocialista ideológia alapvetően megszabta, milyen színházat támogatott, tűrt és tiltott. A hatalom megpróbálta felhasználni a színházat (és a művészeteket) saját hierarchiájának és diskurzusainak kulturális legitimálásához. Ellenőrizte, de bőkezűen támogatta a (számára megfelelő) művészetet, így a színházakat is.

Másrészt viszont a társadalom a hatalom jóindulatú elnézésével vagy éppen kijátszásával helyettesítő fórumnak tekinthette a színházat, amelyen keresztül olyan nézetek is megjelenhettek, főleg a második nyilvánosságban, amelyek nyíltan kimondva sohasem kaptak volna teret az első nyilvánosság intézményeiben. A művészet, így a színház szelepként is működhetett tehát, amely terepe lehetett mindennapi igazságaink, bátorságaink és megalkuvásaink kimondásának és elhallgatásának". Folytatás itt.

A bloggerek sem hagyják annyiba Dörnerék kinevezését, a varanus.blog.hu például a Fotelnácik háborúja címmel írt:

"Csurkára színházat továbbra sem bíznék, de legfrissebb dolgozatai alapján méltán nevezhetjük a magyar abszurd humor nagyágyújának. A rettegéselméletek nagymestere csuklóból kiráz magából egy Függetlenség napjába oltott Waczak szállót, ahol a támadó ufóktól a félnótás londinerig mindenki zsidó. De itt van ő, meg ügye Dörner és még néhány felvilágosult, akik a Mindent Jobban Tudás Egyetemén végeztek summa cum laude, és bizony egy tömegtüntetés résztvevői közül is felismerik az "idegen erőket", magyarul a zsidókat."

INTERJÚK:

Interjú Ascher Tamással

Interjú Bérczes Lászlóval

Interjú Herczeg Tamással

Interjú Csiszár Imrével

Megszólalnak az ÚJ Színház színészei I. rész - Derzsi János, Száraz Dénes

Megszólalnak az Új Színház színészei II. rész - Takács Kati

Interjú Pozsgai Zsolttal

Megszólalnak az Új Színház színészei 3. - Pokorny Lia

Megszólalnak az Új Színház színészei 4. - Vass György

ÚJ SZÍNHÁZ-ÜGY: MEGSZÓLAL GÁSPÁR SÁNDOR

ÚJ SZÍNHÁZ-ÜGY: HÁMORI GABI LEVELE

MEGSZÓLAL GALKÓ BALÁZS

MEGSZÓLAL SZIKORA JÁNOS

CSURKA ISTVÁN ASCHER CAFÉ CÍMMEL ÍRT

süti beállítások módosítása