Piruettek és ábrándok - Megjelent Nádasi Myrtill könyve

Az 1961-62-es szezonra szerződött a Vígszínházhoz a balerina jelölt, Nádasi Myrtill. A kontraktust azonban nem ő, hanem édesapja, Nádasi Ferenc, a híres balettmester írta alá, mivel az újdonsült színházi alkalmazott még nem volt nagykorú, csupán 17 éves.

Könyvbemutatót tartottak a Vígszínházban

A Piruettek és ábrándok című könyv csütörtök délelőtti vígszínházbeli bemutatóján árulta ezt el a szerző, a ma már több évtizede Londonban élő, és ami fontosabb: színésznőként is dolgozó Nádasi Myrtill. Nem fél évszázada lépett először a körúti teátrum színpadára, amelyet akkor éppen Néphadsereg Színháznak neveztek. Gyerekszereplőként már 11 évesen Sulyok Mária partnere lehetett egy feledhető szovjet drámában, Kornyejcsuk A műtét című darabjában. 

 

A K.u.K. Kiadó gondozásában megjelent kötetről Marton László, a Vígszínház főrendezője azt mondta: "Nemcsak Nádasi Myrtillnek és jeles családjának története az írás, hanem pontos krónikája annak, ami az elmúlt évszázadban velünk történt." Érzékletesen idézi föl például azt az időszakot, az ötvenes éveket - fűzte hozzá Marton László -, amelyben a Magyar Állami Operaház kitüntetett szerepet játszott, mert szabad utazási lehetőségek híján színpadán a legnagyszerűbb művészek léptek föl, és ahol a klasszikus opera és balett repertoárt kevésbé érintette a politika, mint a prózai színházakat.
Szakály György, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektora is megerősítette: Nádasy Myrtill munkája fontos kortörténeti dokumentum, a táncosok számára különösen, hiszen a szerző nagy részt szentel szüleinek, a híres iskolaalapító balettmesternek, Nádasi Ferencnek és nem kevésbé elismert feleségének, Nádasi Marcella mesternőnek. Mindketten meghatározó pedagógusai voltak a főiskola elődjének, a Balettintézetnek. A rektor ugyan nem tanulhatott náluk, de közvetve mégis az ő növendéküknek mondhatja magát, hiszen egyik legjobb tanítványuk, Gaál Jenő vitte tovább a pedagógiai szemléletüket. A főiskola egyébként Noverre Táncművészeti Alapítványán keresztül támogatta a könyv megjelenését. 
Bálint András színművész barátként méltatta Nádasi Myrtill írását, szívvel teli és őszinte könyvként jellemezte, amelyben egyebek között arról is szó esik, hogy Budapesten jó volt szerelmes fiatalnak lenni a hatvanas évek elején. Bálint András és Halász Judit felolvasott néhány fejezetet a könyvből. Halász Judit kiemelte: volt kolléganője 47 éve ment férjhez Nagy-Britanniába, de hibátlanul és szépen használja anyanyelvét mindenféle akcentus nélkül, noha nemcsak a BBC magyar adásában, hanem angol színpadokon, angol nyelvű előadásokban felel meg a követelményeknek. 
Nádasi Myrtill elmondta: két unokája van, színpadra is szívesen lépne nagymama szerepekben, de nem ősz hajú és nem elég testes a szabvány nagymama képhez. Ám így sem tétlen: rádiójátékot írt a BBC számára a Royal Shakespeare Company 1963-as vígszínházi vendégjátékáról, és egy kisebb szerepet, Miss Glinkát játszotta egy népszerű tévésorozatban.

nadasi

Így írt a könyv kapcsán a Népszabadság

"Az idősebb nemzedékhez tartozó olvasók nyilván jól emlékeznek Nádasi Myrtill korai, látványos átpártolására a tánctól az énekes-szöveges előadó-művészet műfajába. A balettintézet elvégzése után úgy érezte, a Nádasi névvel nehezen tudná elhitetni, hogy előremenetelét csak saját tehetségének köszönheti. A tánc mégis örök szerelem maradt. Ma is heti rutinjához tartozik a táncóra. Ahogy a papának, úgy lányának is a piruett az erőssége, két gyors teljes fordulatot álmából felébresztve is végre tud hajtani.

1965-ben országos megrökönyödést keltett, hogy a kor mércéjével sztárolt, a Somló István, majd Várkonyi Zoltán vezette Vígszínházban 17 éves korától jobbnál jobb szerepeket kapott (Az ördög, Mélyek a gyökerek, Hóvihar stb.) Nádasi Myrtill – akkori szóhasználattal – disszidált. „Dobbantásának” oka akkor nem került nyilvánosságra, így sokan joggal gondolhatták, hogy a nagy döntés mögött politikai megfontolások húzódhattak. Hiszen ki az a fiatal színésznő, aki 21 éves korára olyan örökzöld történelmi filmben szerepelhetett, mint a Kőszívű ember fiai (Baradlay Ödön feleségét, Lánghy Arankát alakította), vagy a moralizáló szocreál filmművészet jeles alkotásában, a Vörös tintában? Rá adásul a karakteres szépségnek számító ifjú sztár romantikus érdekeltségekben sem szűkölködött. Könyvében Myrtill nagy szerelmeiről is beszámol, a korban hozzá illő Mécs Károlyról éppúgy, mint az apafigurának számító Pálos Györgyről. Nem más, mint a szíve és a kalandvágy hozta Londonba is, amikor többedik nekifutásra igent mondott az őt kitartóan ostromló Sásdy Péternek. Sásdy addigra több brit tévéfilmsorozat rendezésén volt túl, később Londonban és Hollywoodban forgatott játékfilmeket is, erős vonzalmat tanúsítva a horror műfaja iránt". A folytatást itt olvashatja.

süti beállítások módosítása