Pénteken tartják a Báthory Erzsébet című musical ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a darab nem a vérfürdők hősnőjét, hanem a féltékenység és hatalomvágy által ostromolt nőalakot állítja a középpontba.
A darabról
A Szabad Tér Színház és a Kolozsvári Magyar Opera közös vállalkozásaként az előadás azt a hagyományt folytatja, amely a magyar történelem és kultúra meghatározó személyiségeit kortárs magyar szerzők új művein keresztül állítja a figyelem középpontjába.
Az alkotók szerint Báthory Erzsébet koncepciós per áldozata volt, ezt hangsúlyozza Miklós Tibor szövegkönyve. A zeneileg a musical és az opera határán mozgó mű Szomor György munkája, amelyet Pejtsik Péter hangszerelt operazenekarra.
A sokgyermekes, negyvenes éveiben is gyönyörű Báthory Erzsébetről botrányos pletykák keltek életre, miszerint szüzek vérében fürdött, hogy megőrizze fiatalságát. Férje, Nádasdy Ferenc gróf halála után fiatal nők meggyilkolásával vádolták meg, büntetésként csejtei várában élve befalazták. Bár a történészek szerint politikai bűnügy áldozata volt, a köztudatban még mindig szörnyetegként él. Számos irodalmi mű és film ihletőjéül szolgáló történetében egyszerre van jelen titok, féltékenység, vágy, szerelem és kegyetlenség.
A darab főbb szerepeit kettős szereposztásban játsszák: Báthory Erzsébetet Benedekffy Katalin és Covacinschi Yolanda, Waltert Szemenyei János és Kátai István, Thurzót Szomor György és Szilágyi János, Nádasdy Ferencet Zöld Csaba és Laczkó V. Róbert, Caravaggiót Miller Zoltán és Farkas Loránd alakítja.
A jelmeztervező Kiss Borcsa, a díszlettervező Vereckei Rita. A koreográfus Novák Péter, a rendező Bagó Bertalan, a produkcióban közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera zenekara, kórusa és balettkara. A darab a premiert követően 14-én és 15-én is látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Miklós Tibor az előadásról
Miklós Tibor az MTI-nek elmondta: amivel Báthory Erzsébetet vádolták, annak 80-90 százalékáról bizonyítható, hogy lehetetlen volna megtenni. Megjegyezte: amit a történethez hozzátett, az akár tényleg meg is történhetett volna. A szövegíró szerint kevésen múlott, hogy Báthory Erzsébet mint "vérgrófné" szerepel a köztudatban, ugyanakkor bizonyítottan gyógyító volt, ispotályt működtetett. Ezt az izgalmas asszonysorsot szerette volna bemutatni a szerző, aki egy másik gyarló, már-már elbukó embert képzelt Erzsébet társául.
"Végül is a skandináv krimik világából átemeltem a sötét középkorba egy nyomozó figurát: a Walter nevű királyi főnyomozót tettem második főszereplővé" - mondta Miklós Tibor, hozzáfűzve, hogy erősen lecsúszóban levő emberről van szó, akinek egy hajszálon függ az állása. A történet szerint ekkor választják ki arra, hogy a vád számára összegyűjtse a bizonyítékokat Báthory Erzsébet ellen. Lépésről lépésre rájön, hogy a vádak hamisak, koncepciós per előkészülete folyik, amelyhez neki kellene anyagot szállítania, amit nem akar megtenni.
Tulajdonképpen lélektani dráma született, amelyben sok minden kiderül a korról és az emberekről - mondta Miklós Tibor, hozzáfűzve, hogy a téma ma is aktuális. "A világból ez a fajta intrika, hatalmi harc, kapzsiság nem veszett ki" - jegyezte.
"Izgatottan várom, hogy az előadás hogyan adja vissza mindazt, amit én beleálmodtam ebbe" - jegyezte meg a szerző, aki elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni a kolozsvári próbákon.
Bagó Bertalan az előadásról
Bagó Bertalan hasonlatánál maradva, a főpróba előtti héten kinn is, benn is égett a „sütőkemence”, a kinti kánikula ugyanis vetekedett a benti hőmérséklettel: a kolozsvári opera termében, színpadán és büféjében is ugyanolyan forróság volt, szó szerint és átvitt értelemben is, hiszen teljes intenzitással zajlott a művészi munka.
Mi jelentett kihívást az Ön számára ebben a vállalkozásban?
– Először is maga az a tény, hogy olyasmit csinálhatok, amit előttem nem csináltak, vagyis ősbemutatót. Most születik meg a mű egész világa: a dalok, a versek, a zene, a szövegkönyv, a szcenárium. Ez rendkívül érdekes tapasztalat, nagyon-nagyon élvezetes dolog. Sok ősbemutatót csináltam már, nem ez az első, volt közte zenés darab is, prózai mű is. Nagyon jó érzés, mert most éppen ebben a pillanatban benn van a sütőben maga a termék, nemsokára kivesszük és megkóstoljuk, ez pedig nagyon izgalmas.
A kolozsvári próbák során változott-e valami a koncepcióban?
– Minimális változások voltak, például zenét iktattunk be a prózai részek alatt is. Eredetileg nem volt, de az elképzelésem szerint az egész történet filmszerűen zajlik le, és úgy éreztem, szükség van rá. Egy furcsa, szélesvásznú filmet csinálunk az anyagból.
Hálás téma lehet Báthory Erzsébet. Látta valamelyik filmfeldolgozást?
– Nem láttam egyik filmváltozatot sem.
Volt-e valamiféle Báthory Erzsébet-képe?
– Igazából nem volt. Természetesen van egy misztikus része ennek a történetnek, ezt mindenki tudja, de ez a része engem nem érdekelt. Sokkal inkább az, hogy mi marad, ha az ember lefejti a legendát erről a sztoriról. Mivel a hatalomnak mindig szüksége van a legendára, hogy bizonyos dolgokat elérjen, ezért rákennek az emberekre olyan vádakat, amelyekhez semmi közük nincs. És a vád néha erősebbé válik, mint a valóság, mert erre van szükség. Általában mindig a rossz hír terjed jobban, a jó hír az természetesnek tűnik. Ha valaki megcsalja a feleségét, az például sokkal gyorsabban terjed el, mint az, hogy milyen rendes ember. Inkább az érdekelt tehát, hogy ez a legenda szinte köszönőviszonyban sincs a valósággal. Erről szól a történet, amit csinálunk.
Bagó Bertalan a próbán
A zeneszerző a Báthory-ról
"Akár mi is lehetünk ez a nyomozó..." - mondja a vérgrófnő legendája kapcsán a történet feldolgozásról és a mű nézőpontjáról Szomor György zeneszerző, aki Thurzó nádor szerepét is énekli az előadásban.
Mi indította arra, hogy musical-változatot készítsen a Báthory-témából?
– Nagyon prózai a válasz: felkérés történt. Másrészt azonban egy ilyen történelmi témát lehetetlen nem elvállalni. Alapvetően ez az ügy engem is érdekelt, és amikor Miklós Tibor szövegkönyvíróval elkezdtünk beszélni a koncepcióról, még jobban magával ragadott a történet.
A Miklós Tibor által írt szövegkönyvben csupán a nyomozó figurája fikció, a többi főszereplő valós történelmi alak. A librettó szerint Walter nyomozót Thurzó nádor bízza meg: derítse ki az igazságot a Báthory Erzsébet udvarában történtekről, természetesen úgy, hogy a megbízó érdekeit szolgáló eredmény szülessen, még ha ez nincs is így kimondva. Ő pedig elkezd nyomozni…
– Ahogy ez az életben is szokott lenni: sajnos nem az igazság győzedelmeskedik. Jól tudjuk, a győztesek írják a történelmet, ez ebben az esetben is így van. Én nem vagyok történész, de amennyire beleástam magam a témába, akár úgy is lehetett volna, ahogy nálunk a színpadon történik. Akár mi is lehetünk ez a nyomozó, hiszen bennünk is ugyanúgy felmerülnek ezek a kérdések. Ha a ma embere elkezdene a Báthory-ügyben visszafele kutakodni, valószínűleg elég hamar rájönne, hogy tulajdonképpen egy koncepciós eljárás zajlott. De a vége mégiscsak az, hogy „élt egy grófnő Csejtén, véres a föld vára mentén”, csupán ez maradt meg az emberekben.
Nyilván nehéz megváltoztatni a századok során leülepedett mendemondát.
- Valószínűleg így van, éppen ezért arra is szolgálhat ez a mű, hogy beleássunk egy picit a történetbe, és gondolkodjunk el azon: nem minden igaz, ami le van írva a történelemkönyvekben, és nem feltétlenül úgy történt minden, ahogy a legenda tartja. Néha jó, hogy ha az ember elgondolkodik a másik fél álláspontján is. Alapvetően ez a színház egyik feladata: nem egy szemszögből nézni valamit, hanem megmutatni akár több álláspontot.
Mit jelent a musical-opera?
- A műfaji meghatározás leginkább arra szolgál, hogy a közönség tudja, mire számíthat. Musical, ám arra törekedtünk, hogy minőségében és hangzásvilágában operaigényű legyen, remélve, hogy ez nem számít szerénytelenségnek.
Mennyi idő alatt született meg a darab?
- Körülbelül két hónap alatt írtam meg a zenei részét, majd ezt követően Pejtsik Péterrel együtt elvégeztük a hangszerelést, akit a szerzőtársamnak tekintek.
Szereplőként szokta szidni szerzői önmagát, amikor valami nem jól alakul?
- Nem, hiszen mások darabjai iránt is megpróbálok nagy alázattal lenni, ezt a toleranciát tehát magammal szemben is meg kell tartanom...
Az interjúkat készítette: Köllő Kata
Próbafotók: Szabadi Péter
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.