Novemberi éj - Mezei Kinga Debrecenben rendezett

November 23-án mutatja be a debreceni Csokonai Színház Stanisław Wyspiański lengyel drámaíró Novemberi éj című darabját, Mezei Kinga rendezésében.

Ajánló az előadás elé:

Stanisław Wyspiański krakkói születésű dramaturg, költő, festő, rendező, építész a XX. század elejének egyik legsokoldalúbb lengyel művésze, aki, ha nem Lengyelországban születik, ma talán a világ leghíresebb alkotói közé tartozna. Mivel darabjai nagyon sokrétűek, rendkívül nehéz más nyelvre átültetni őket, ami meggátolta, hogy nemzetközi hírnévre tehessen szert. Spiró György vállalkozott arra a lehetetlen feladatra, hogy ezt a remekművet magyar nyelven hozzáférhetővé tegye, a darabot pedig Mezei Kinga, vajdasági származású színész-rendező vitte színre.

A Novemberi éj egy szövevényes kapcsolatot mesél el az Olümposz ellen Pallasz Athéné vezetésével lázadó istenek és egy lengyelországi forradalom között.

„Ím Arész bilincsét lerázva,

Olümposz csúcsiról repül,

mint a vihar

és árnya a városra terül,

s most vágtat, száguld lován,

és bújtogat, lázít, rivall!”

Mezei Kinga, rendező az előadásról:

"Számomra nagyon fontos volt, hogy ezt a költői rímekben megírt szöveget el tudjam emelni a konkrét cselekménytől, a politikai aktusoktól, hiszen a hangsúly nem az 1830-as lengyelországi forradalmon van, hanem azon, ahogyan Wyspiański a felszín alatt mély pszichoanalízisnek veti alá a szereplőit. A téma általános érvényességgel bír, nem lengyelekről, vagy oroszokról szól, hanem emberekről, akiknek vagy van identitásuk, vagy nincs. Itt az istenek is ugyanúgy gyarlók, mint az emberek, a lengyel forradalom csak keretet ad az ember (isten) belső vívódásához és szorított helyzetében adott reakcióinak illusztrálásához. Hezitáló személyek sokasága jelenik meg, akiknek vagy sikerül megküzdeniük önmagukkal, vagy nem, de mindannyian az ügyért harcolnak. El kellett emelnem a szöveget a konkrét politikai, történelmi tényektől, és a megtalálandó szabadságra helyeztem a hangsúlyt. Egy olyan színházi nyelv kialakítását tűztem ki magam elé, ami elvonatkoztat a konkrét eseményektől, és egy általános forradalmi képet lesz képes visszaadni, mindannyiunk forradalmáét, ahol hatalmas utat kell bejárni ahhoz, hogy megvívhassuk a saját harcunkat. Minden ember alapvető vágya a jóra való törekvés, a darab elénk tárja az ember belső vívódását egy szorított helyzetben, ahol hite vagy hitetlensége, választott embersége vagy embertelensége kerekedik felül."

Gemza Péter, koreográfus az előadásról:

"A darabban megjelenő forradalom eszméje már a kezdetektől bukásra ítélt történet, hiszen azt a célt, amely miatt létrejött, megszerveződött, sosem fogja tudni betölteni. Értelmetlen az egyik oldalról nézve, de mégis elkerülhetetlen a másik oldal szemszögéből.

Nehéz feladatom volt ebben az esetben, hiszen a mozgással nem a cselekmény illusztrálása, a közvetlenül értelmezhető jelentés megjelenítése volt a célom, hanem egy olyan színházi nyelv kialakítása, melyben a mozdulatokkal, tánccal felépített elvonatkoztatás helyenként ellentmond, olykor pedig rásegít, de mindig élő kapcsolatban áll a verbálisan kimondott jelentéssel, amiből reményeim szerint egy izgalmas, tartalmas színházi előadás születhet."

Az előadásról képekben:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

Stanisław Wyspiański:

Novemberi éj

Fordította: Spiró György

PALLASZ: Szalma Noémi
ARÉSZ: Olt Tamás
NAGYHERCEG: Mészáros Tibor
JOANNA: Szakács Hajnalka e. h.
NAPÓLEONI NIKÉ, I.KÉR: Krajcsi Nikolett
KHAIRÓNEIAI NIKÉ, DÉMÉTER, III.KÉR: Varga Klári
SZALAMISZI NIKÉ, KORÉ: Bende Kinga e. h.
THERMOPÜLÉI NIKÉ, MARGIT, II.KÉR: Szűcs Kata
WYSOCKI: Vaszkó Bence
POTOCKI, LELEWEL APJA, FAUSZT: Keresztes Sándor m. v.
CHŁOPICKI, KRASIŃSKI: Bakota Árpád
GENDRE, I.SZATÍR: Vranyecz Artúr
KURUTA, II.SZATÍR, CZECHOWSKI: Mercs János
MAKROT, III.SZATÍR: Horváth Szabolcs e. h.
LELEWEL, SZÍNHÁZIGAZGATÓ: Kiss Gergely Máté
NABIELAK, IFJÚ GENDRE: Rózsa Krisztián e. h.
GOSZCZYŃSKI, HERMÉSZ: Ágoston Péter

ZENÉSZEK:
Ácsné Mocsár Irén – hegedű
Pető Áron – cselló
Laskay László – klarinét
Martos László – zongora

A drámát átdolgozta: Góli Kornélia és Mezei Kinga
Díszlettervező: Mezei Kinga m. v.
Jelmeztervező: Lőrincz Melinda m. v.
Zeneszerző: Mezei Szilárd m. v.
Koreográfus: Gemza Péter
Dramaturg: Góli Kornélia m. v.
Díszletkivitelező: Orbázi Zoltán
Rendezőasszisztens: Léka Dóra
Ügyelő: Sárkány Gyula
Súgó: Lezó Ádám
Rendező: Mezei Kinga m. v.

Bemutató: 2013. november 23.