"Időnként felszabadulunk" - Fischer Iván zárta a berlini fal ledöntésének ünnepségét

Fischer Iván "zenei flashmobjával" zárult a berlini fal leomlásának 25. évfordulója alkalmából tartott központi állami megemlékezés vasárnap este a német fővárosban.

 

A Konzerthaus nagytermében tartott ünnepség megtervezésére és levezénylésére felkért karmester, a Konzerthaus és a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) zeneigazgatója a hivatalos beszédek elhangzása után Beethoven Fideliójának utolsó jelenetét adta elő egy alkalmi együttessel, amelyben az összes berlini zenekar és kórus képviseltette magát.

 

Beethoven ebben a művében a felszabadulás és újraegyesülés ujjongó örömét írta meg, és ez a zene idézi fel leginkább a 25 évvel ezelőtti mámoros berlini éjszaka érzését - mondta az előadás előtt tartott rövid beszédében Fischer Iván. 


A zeneigazgató kifejezte azt a reményét, hogy azok az emberek, akik máshol a világon még elnyomás alatt élnek, egyszer ugyanígy érezni fogják a felszabadulás gyönyörűségét. 


A rövid beszéd után a terem különböző pontjaira beözönlő mintegy 250 zenész és énekes részvételével megkezdődött az előadás, amely kirobbanó sikert aratott - közölte az MTI-vel Váradi Júlia, a BFZ kommunikációs tanácsadója.


A vasárnap esti ünnepségen részt vettek a német közjogi méltóságok, a politika és a közélet szinte valamennyi vezető személyisége. Díszvendég volt Lech Walesa egykori lengyel államfő, Németh Miklós volt magyar kormányfő és Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök.

 

Fischer 3

 

 

Interjúrészlet Fischer Ivánnal:

(...)

 

magyarnarancs.hu: Ön hogyan élte meg a határnyitás, a berlini fal leomlásának pillanatait?

FI: A határnyitás augusztusban volt, nekem nagy öröm volt a fiatal menekültekkel találkozni a koncertünkön. Másnap, a piknikről a hírekből értesültem, mint mindenki más. A piknik gondolatát már korábban hallottam Otto von Habsburgtól, aki nagyon lelkesen mesélt erről a kezdeményezésről. A berlini fal novemberben omlott le, az az éjszaka felejthetetlen volt, igazi örömünnep Berlin utcáin.

 

magyarnarancs.hu: Nem érzi, hogy most egy újabb, bár jóval átjárhatóbb fal épül hazánk és a nyugati világ között?

FI: Lehet, hogy van ilyesmi, de ez semmit sem von le annak a felszabadulásnak az értékéből. 1945 is felszabadulás volt. 1989 is. Úgy tűnik, időnként felszabadulunk. Lesz újabb felszabadulás is.

 

magyarnarancs.hu: A Budapesti Fesztiválzenekar számos ingyenes koncert keretében viszi el a zenét iskolákba, idősotthonokba, akár kis falvakba is. Miért tartják fontosnak a közösségi programokat?

FI: Már régen motoszkál bennem, hogy a koncerttermeken kívül is van igény a zenére. Szeretem a koncerttermet, ott élek igazan, de időnként elmenni azok közé az emberek közé, akik különböző okokból nem jutnak el a koncertekre, csodálatos. Különös dolog a zenei fogékonyság, nem függ össze származással, neveltetéssel. Ha tíz gyerek először hall klasszikus zenét, biztos van közöttük három, akit elvarázsol ez az élmény. Ugyanez van egy idősek otthonában, vagy egy kórházban. Sőt szerintem a börtönökben is. (...)

 

Folytatást itt talál.

 

 

Forrás: MTI

 

süti beállítások módosítása