"Végre, egy kis szürrealizmus..." - Megtartották a Csárdáskirálynő jubileumi gáláját

Kedd este az Operettszínhházban a 100 éves Csárdáskirálynőt ünnepelték. Az 1915. november 17-én bemutatott Kálmán-operett jubileumára rendezett gálán beszédet mondott Lőrinczy György, Szinetár Miklós és Kerényi Miklós Gábor. Beszámoló.

Pontosan 100 évvel ezelőtt mutatták be minden idők legsikeresebb operettjét, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét.

Winkler Gábor írta Operettkalauz című könyvében a mű születéséről: A librettisták, Leo Stein és a miskolci születésű színész, a hazai színpadokat a bécsi Várszínházéra váltó, majd a verselésre átnyergelő Jenbach (Jacobowicz) Béla tehát nem a légből merítették ötletüket: a szerelmeseket végül öngyilkosságba kergető mezaliánsz, illetve császári házasságtörés a bécsi utcák kedvelt témái közé tartozott. Kálmánnak tetszett az ötlet, s azonnal neki is látott a munkának. Bár félrevonult, s előbb Marienbadba, majd Ischlbe utazott, hogy minden figyelmét a komponálásnak szentelhesse, a világtörténelmi események miatt időről időre félbehagyta a munkát. „Nem lehet zenét szerezni akkor, amikor gépfegyverek ropogásától és ágyúdörgéstől visszhangzó frontokon öli egymást a világ" – írta egy ízben Jenbachnak. Végül bő egy év elteltével mégis elkészült a partitúra, s a színház november 13-ára tűzte ki a bemutatót. A közismerten babonás Jenbach már a 13-a hallatán is berzenkedett, amikor pedig kiderült, hogy ez éppen péntekre esik, rávette Kálmánt, hogy együtt tiltakozzanak a premier dátuma ellen. A színház vezetése azonban hajthatatlannak bizonyult, s ragaszkodott a kitűzött dátumhoz, de ekkor a véletlen Kálmánék segítségére sietett. Josef Königh, az Edvint éneklő bonviván ugyanis berekedt, s a premiert kényszerűségből néhány nappal el kellett halasztani. Az így csak 17-én megtartott premier sikere leírhatatlan volt....

 Fotó: balogzoltan.hu

A siker pedig azóta is töretlen, az operett a világ minden táján hódít. 

2015. november 17-én a Nagymező utcai teátrumban is megünnepelték.

A gálaműsort Lőrinczy György főigazgató nyitotta, aki a magyar operettjátszás legfontosabb művének születésnapján köszöntötte mások mellett Orbán Viktor miniszterelnököt és feleségét, Lévai Anikót, Lázár János, Balog Zoltán, Trócsányi László miniszter urakat, Hoppál Péter kultúrárét felelős államtitkár urat, Rétvári Bence államtitkár urat, a nagyköveteket és polgármestereket, a színházi és zenei élet jeles képviselőit és Kálmán Imre leszármazottjait, köztük Kálmán Yvonne asszonyt.

"Nemzeti intézmény lettünk, a műfaj hungarikum. A tásulatunk ezért keményen megdolgozott, az elismerés csak azután jött, hogy bizonyítottunk. Operett és irodalmi-történelmi alapú musical programunkkal és 500 munkatársunkkal évi közel 500 előadást játszunk több százezer néző előtt Budapesten, ország- és világszerte is. Nagy öröm számunkra, hogy az operett ismét olyan műfaj, melyhez ha igényesen és jól nyúlunk hozzá, mi magyarok nagyon is büszkék lehetünk. Kitűnő szerzőinket és előadóinkat a világon mindenhol ismerik és kiíváncsiak rájuk. Az operett ránk jellemző unikális műfaj, teli életenergiával, a magyar népzenei és komolyzenei hagyományok ötvözésével, emberi történetekkel és közép-kelet-európai életérzéssel. Társulatunkat ebben a műfajban a világ elsőszámú színházaként tartják számon. Ahogy anno az Allgemeine Zeitung egyik lapszámában írta A Csárdáskirálynő vendégjáték kapcsán: a jó operettnek egy címe van: Budapest, Nagymező utca 17. De ez a mai nap nem csak az Operettszínház, hanem az egész magyar, sőt a nemzetközi színházi és zenei élet nagybetűs ünnepe" – emelte ki a főgazgató.

 Fotó: balogzoltan.hu

Szinetár Miklós az 1950-es és 60-as évekre emlékezett beszédében, és úgy fogalmazott: "Huszonéves rendezőként, a főiskola után olyan legendás művészeket instruálni, mint Honthy Hanna, Feleki Kamill vagy Rátonyi Róbert, leírhatatlan élmény volt."

"Azt persze nem állítom, hogy boldogok voltak a színészek, amikor megtudták, hogy én rendezem a Kálmán-operettet, de amikor számukra is kiderült, hogy én nagyon szeretem és tisztelem őket és eszem ágában sincs bárkit is megváltoztatni, hanem a műfajról kialakult közhelyeket szeretném átformálni, akkor már öröm volt a közös munka, életem egyik legmeghatározóbb élményévé vált, rengeteget tanultam belőle. Az ember igazán sose számít semmire, ezért is volt meglepő, hogy a nézők milyen kitörő lelkesedéssel fogadták A Csárdáskirálynőt, 1600 előadást élt meg az 1954-ben bemutatott darab" – mesélte Szinetár Miklós, aki kitért a rendezői koncepciójára is.

"Célom az volt hogy elhitessük: az operett nem olyan műfaj, ahol este 7-10-ig mindenki vidám, feldobott, nem csak szórakoztatni akar, hanem fel akarja hívni a figyelmet arra, ez egy nagyon komoly színházi műfaj, melyben szomorúság és dráma egyaránt megtalálható. Azt, hogy valójában happy end –e a vége, sose tudjuk igazán, hiszen az élet állandóan változik. Büszke voltam rá, hogy a közönség szerette A Csárdáskirálynőt, és arra is amikor Honthy Hanna kikiabálta a közönségnek: 'Húzd, hogy komisz a világ!' – ekkor megállt a levegő. Mert ez volt körülöttünk, ennyire aktuális volt az előadás. Illyés Gyula azt mondta annak idején a darabra: Végre, egy kis szürrealizmus..." - zárta nevetve a színházi, opera-, tévé- és filmrendező.

Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető hangsúlyozta, hogy az operettjátszásnak erőteljes jövője van, az operett a szerelemről, a szerelem őrült kavargásáról szól.
"Ugyanakkor ma már nem lehet operettet írni, ahogy görög vagy Shakespeare stílusú drámát és romantikus olasz operát sem. Egyszer már megírták, a műfaj pedig él, a darabok nem kopnak el." – mondta KERO és azt is hozzátette, hogy ennyire pimasz és aktuális, játékos műfajt akkor tudunk korszerűvé tenni, ha nyelvezete is maivá válik, és a figurák közötti kapcsolatok úgy felelnek meg az eredetinek, hogy itt és most átélhető.
"Úgy vélem az eredeti ősváltozatot kell átdolgozni és érdemes meg-megújítani a fordításokat."
A művészeti vezető kiemelte, hogy a magyar operettjátszás 3 korszakra osztható: amikor még nem volt tévé és mozi, az operett nagyon fontos közösségépítő , szórakoztató jelentőséggel bírt, ráadásul társadalmilag és politikailag is fontos dolgokról mesélt.

" Ezután, úgy a 40-es évektől érkezett egy korszak, ahol az operettek a múltra fókuszáltak, a polgári világ kritkája, kifordítása került középpontba, múzeális előadásokat létrehozva. Valamikor a 80-as, 90-es években indult el a változás, innentől zenés népszínházi produkcióként fogták fel az operetteket, a szereplők különböző lehetőségeiről mesélt, visszaszerezte nimbuszát. Az operett a maga sírva-vígadásával, szélsőségeivel és ironikus humorával a mi műfajunk. A szubrett-táncoskomikus pár játéka, tánctudása is tipikusan ránk jellemző.
Kálmán Imre dallamait minden pillanatban halhatjuk a világban és ezt nekünk tovább kell vinnünk." – mondta KERO.

A jubileumi gála műsorvezetői Peller Anna és Homonnay Zsolt voltak. Az eseményen vendégként fellépett Oksana Krupnova, a szentpétervári Zenés Komédiaszínház szólistája, Igor Levenets, a kijevi Nemzeti Operettszínház tenorja valamint Molnár Piroska, Bodrogi Gyula, Hámori Ildikó, Nyári Zoltán, Mikó István, Forgács Péter, Sáfár Mónika, Bozsó József, Teremi Trixi. A Budapesti Operettszínház jelenlegi sztárjai: Fischl Mónika, Dolhai Attila, Kállay Bori, Kalocsai Zsuzsa, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Frankó Tünde, Földes Tamás, Barkóczi Sándor, Dézsy Szabó Gábor, Bálint Ádám, Laki Péter, Marik Péter, Csere László, Lehoczky Zsuzsa, Vásári Mónika, Kékkovács Mara, Kocsis Dénes, Faragó András. Közreműködött a gálán Sánta Ferenc és zenekara is. Az Operett musical-szólistái – többek közt Janza Kata, Szabó P. Szilveszter, Nádasi Veronika és Szinetár Dóra – Kálmán Imre Művészhimnuszát énekelték el az esemény zárásaként. A gálát Makláry László, Balassa Krisztián és Bolba Tamás vezényelte.

A társulat éppen Dohában, A Csárdáskirálynővel turnézó tagjai is köszöntötték a budapesti ünnepet egy videóüzenettel.

A jubileumi alkalom tiszteletére az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel közös kiállítás nyílt az Operettszínház épületében Éljen a szerelem! -Csárdás 100 címmel, mely a mű elmúlt száz évét dolgozza fel. A tárlat különlegessége, hogy az Osztrák Színháztörténeti Múzeumból a bécsi ősbemutatóról is érkeztek dokumentumok. - írta az MTI. "A csárdáskirálynő a miénk" – hangsúlyozta a gálaest előtt megtartott kiállítás-megnyitón az emberi erőforrások minisztere.
Balog Zoltán kiemelte: az operett premierjének időpontja, 1915 novembere a maiaknak a nagy háborút, Európa egységének széthullását jelenti, de akkoriban is ott voltak a művészek, akik "a lelkükben az ilyen tragédiákat különösen átélik, aztán valami jót, valami szépet alkotnak". Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy a megpróbáltatásokból Kálmán Imrének is kijutott, zsenialitása azonban minden korlátot, még az őt a zenétől eltiltani igyekvő atyai akaratot is áttörte, mígnem a Csárdáskirálynő a világhírt is meghozta a komponista számára. Ha létezik felhőtlen polgári derű, azt Kálmán Imre alkotásaiban megtalálhatjuk – hangsúlyozta a miniszter.

Az MTVA - mint a gálaest együttműködő partnere - rögzítette az eseményt, melyet december 3-án sugároz a Duna Televízió.

Vass Kata/Színház.hu