A Jézus kínszenvedését bemutató első rész megidézi a passiójátékot, Szőcs Géza szövegei pedig a mából kiindulva mutatják be a történetet a Nemzeti Színház előadásában.
A XVIII. században Csíksomlyón még élő hagyomány volt, hogy évről évre újabb és újabb iskoladrámákat mutattak be. Ezek alapján élesztették föl a helybeliek 1996-ban e színjáték-hagyományt, s az idén, a huszadik évfordulón ismét sor kerül egy virágvasárnapi bemutatóra.
A Csíksomlyói passió próbáján (fotók: Eöri Szabó Zsolt)
A Nemzeti Színház bemutatásra kerülő Csíksomlyói passiója a keresztény hit alapjaira kérdez rá, és az európai kultuszközösség esélyeire hívja fel a figyelmet. Egy olyan új színpadi nyelv megteremtését tűzték ki célul az alkotók, melyben a bibliai történet XVIII. századi interpretációja, valamint Szőcs Géza kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptánc alapú koreográfiával, amit a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő.
Sokan emlékezhetnek az 1981-ben bemutatott Csíksomlyói passióra, amely az akkori Nemzeti Színház produkciójaként több mint tíz éves sikerszériát ért meg Iglódi István, Ivánka Csaba, Kézdy György és Hámori Ildikó főszereplésével, Novák Ferenc koreográfiájával.
A Vándor szerepében színpadra lépő Berecz András bevallotta, nem mondott azonnal igent a rendező felkérésére: „Azt mondtam, hogy én színész nem vagyok, de ha Berecz Andrásként gondolt rám, akkor szívesen megyek. Mosolygott, s azt válaszolta, hogy éppen így gondolta. Hálás vagyok neki, mert ha netán mégis azt fogja mondani, hogy „barátom, nincs rád szükségem”, én már akkor is nyertem, mert ebben a témában jól esett megmerítkezni. A szenvedéstörténethez kötődő énekekből, amiket összeszedtem, már most egy CD-t tudnék készíteni. Korábban ilyen gondolatom nem volt, de Attila felnyitotta rá a szemem”.
A Csíksomlyói passió főbb szerepeit Tóth Auguszta, Rátóti Zoltán, Rácz József, Olt Tamás, Farkas Dénes és Schnell Ádám alakítják. A rendező Vidnyánszky Attila.
Az előadásban közreműködik a Zsuráfszky Zoltán vezette Magyar Nemzeti Táncegyüttes. A templomot és pajtát idéző különleges színpadi tér Székely László munkája. A jelmezeket Bianca Imelda Jeremias tervezte.
A premierre március 10-én kerül sor a Nemzeti Színházban. Ezt követően március 11-én, 12-én, 16-án, 17-én, április 4-én, 5-én és 14-én láthatják az előadást az érdeklődők.
(Forrás: Nemzeti Színház)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.